Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
XÉïUS imî MÚZEUM fféprajzi is HelylMéneii Gyü^eménye 1928 áprilisában Clarke, Cambridge-i "egyetemi Tanár tekintette meg a gyűjteményt és ásatásokra tett javaslatot, amennyiben az előkerült leleteket elviheti. 358 A múzeum anyagát leginkább Fettich Nándor tanulmányozta, de ezenkívül a későbbi évek során Nagy Lajos, Tompa Ferenc, Márton Lajos és László Gyula is megfordult benne. Alföldi Andrással mindvégig állandó kapcsolatban volt, kutatásait illetően is. A régészeken kívül 1928. március 15-én Győrött járt Klebelsberg kultuszminiszter és megtekintette a múzeumot, s amikor szóbahozta neki annak siralmas állapotát és lehetetlen elhelyezését, válaszul azt kapta, hogy amíg 8000 tanyai iskola fel nem épül, szó sem lehet múzeumról. 359 A sikertelen törekvések arra késztették Lovast és a hozzá hasonló győri értelmiségieket, hogy saját erejükre támaszkodva 1929-ben megalakítsák Győr Barátainak Körét. 360 E kis csoport fáradhatatlan munkája és a város iránti szeretete tette lehetővé, hogy 1930-ban megindulhatott a Győri Szemle c. helytörténeti folyóirat, melynek a 30-as évek végén Lovas lett a szerkesztője. Ez a helyi orgánum 1944-ig évente füzetekben rendszeresen megjelent és régészeti, helytörténeti, kultúrtörténeti, szépirodalmi, valamint művészettörténeti cikkeket és tanulmányokat közölt. A múzeum életében Lovas Elemér működése külsőleg nem sok változást hozott, azonban a belső rendezéssel 1929-re már annyira elkészült, hogy hivatalosan nevet kapott, mely bizonyos fokú önállóságot jelentett a gimnáziumon belül. Lovas Elemér javaslatára a régiségtár neve 1929-től „Győri Bencés Rómer Flóris Múzeum" lett, s ekkor készítettek először körbélyegzőt, melyen 1857-et, mint alapítási évet tüntették fel, 361 ez azonban csak a gyűjtés kezdetét jelentheti, tudjuk, hogy az okmánnyal bizonyítható alapítás 1859-ben történt. Meg kell említenünk, hogy a múzeum érdekében Lovas Elemér igen mostoha körülmények között dolgozott, a 20-as években több éven át saját pénzén vásárolta meg a felajánlott leleteket és költségeinek töredékét kénytelen volt a belépődíjakból fedezni, mert az igazgatóság nem volt hajlandó megtéríteni azt. A gyűjtés kiszélesítésére, valamint készülő kataszterének kiegészítésére 1926 szeptember elején 110 példányban nyomatott körkérdést intézett a megye tanítóihoz és lelkészeihez, melyet a győri napilapok is közöltek. Régészeti leletek előkerüléséről, kallódó muzeális tárgyakról, romokról, régi oklevelekről stb. érdeklődik. Értékes kezdeményezését sajnos icsak 6 helyről méltatták válaszra. 362 (11. ábra). önzetlen munkásságát mégis elismerték, mert 1930-ban a pannonhalmi főapát közbenjárására a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 3 hónapos olaszországi tanulmányútra küldte szakismereteinek bővítésére, s ezt az ösztöndíjat 1931-ben ismét megkapta, ehhez a győri, Bálint Mihály-féle alapítványház jövedelméből 1000 pengős tanulmányi segélyt kapott, hogy tanulmányozza a múzeumokat és hazatérve tegyen javaslatot a városnak a győri múzeum elhelyezésére vonatkozóan. 363 Hazatérve 1931 szeptemberében előterjesztést tett a polgármesternek, melyben azt indítványozta, hogy a Rába sziget déli felén 357 Uo. 134., 136. és Banner János levelei a XJMA-ban. 358 Uo. 137—138. 359 Uo. 135. 360 Uo. 2. sz. naplótöredék. Bedy Vince, Pfannl Jenő, Valló István és Szabady Béla nevét kell megemlítenünk. 361 Uo. 362 Lovas (145), GySz (1937) 61—62. 363 Uo. 64. — GyBGÉ (1930) 37, 55., (1931) 16, 33., (1932) 33. 59
