Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948
előadások. (Pl. Fehér Mátyás a „Vallásszabadság és demokrácia" c. előadását a népi demokratikus rendszer elleni erőszakos támadásra használta fel.) Ennek á rendőrség vetett véget. 152 A mosonmagyaróvári piarista gimnázium 7 tanulója a május 1-i felvonulást fegyveres támadással akarta megzavarni. Kihallgatásukkor kiderült, hogy fasiszta befolyás kerítette hatalmába őket. 153 A sokoróaljai 'járásban — Rábaszentmiklós központtal — fegyveres szervezkedés folyt az államrend ellen. Résztvevői a Független Ifjúsági Mozgalom tagjaiból kerültek ki, egyik vezetőjük a kisgazdapárt járási titkára volt. 154 A kisgazdapárt jobboldala —' a katolikus egyházi vezetők részvételével — tiltakoztak a reakciós ifjúsági szervezetek (KALOT, KALÁSZ, Cserkészszövetség) betiltása ellen 155 . A megyében — július 7-én belügyminiszteri rendelettel —• 220 egyesületet oszlattak fel. Ebben az esetben sem a vallásszabadság megsértéséről volt szó — mint ezt Mindszenty és a jobboldali kisgazdák állították —, hanem megszüntették azokat a kereteket, melyeket a reakció mint szócsövet és tömegbázist rendszeresen felhasznált. A katolikus egyház és a kisgazdapárt reakciós vezetői a Csehszlovákiával kapcsolatos eseményeket a nacionalizmus és a sovinizmus felélesztésére akarták felhasználni. A vármegye törvényhatósági bizottságának, a városnak közgyűlése és a nemzeti bizottság ülése — a munkáspártok állásfoglalása alapján — elutasította a nacionalista, revíziós terveket. 156 A reakciós tankönyvek kivonása a forgalomból nehézséggel járt. Mindszenty J. nem volt hajlandó megengedni az új demokratikus tankönyvek használatát a katolikus iskolákban. 157 Ez veszélyes helyzetet teremthetett, mert a katolikus egyház kezében 2 tanítóképző, 3 gimnázium, 1 nőipari iskola volt. A megye 198 elemi, illetve általános iskolája közül 123 egyházi iskolaként működött (62 %), és ennek többsége szintén a katolikus egyház hatósága alatt állott. Mindszenty J. tevékenysége közelről érintette Győr-Moson vármegyét, inert nemcsak hercegprímásként gyakorolhatott befolyást, hanem közvetlenül Is, a szigetközi résznek — esztergomi egyházmegye — püspöke volt. Politikai állásfoglalását jellemzi az a mondata — többek között —: „ ... a párt és osztályharc közepette ... magasra csap a hamisság pernyéje." 158 Ezt folytatta Pfeiffer kisgazdapárti képviselő, aki a győri városházán nov. 24-én elmondott beszédében kijelentette: „... a forradalom olyan, mint a folyam, sok szemetet hord a hátán". „A többségi párt van hivatva arra, hogy eltakarítsa a forradalom szemetét." A győri munkások (szociáldemokraták és kommunisták) nem tűrték ezt a hangot. Pfeif férnek — anélkül, hogy gyalázkodását befejezhette volna — távoznia kellett a teremből. 159 A megye kisgazda vezetői —• újságjukon: Független Kisgazdán keresztül szept. 22-én —• ismertették céljaikat és világnézetüket. Világnézetük a „kritikai realizmus". A magántulajdon: szentség, ösztönzője a haszon, a haszon célja *atz önfenntartás; mindezek összességé: a szabadság. 160 A kisgazdapárt a polgári eszme képviselője, együttműködésre hajlandó, de a B listázottak ügyét rendezni 152 GyM II. évf. 70. és 212. sz.. és DSzN II. évf. 234. sz. 153 GyM II. évf. 100. sz. 154 Uo II. évf. 118—119. sz. 155 Uo. II. évf. 162. sz. 156 Uo. II. évf. 41. sz. 157 Uo. II. évf. 229. sz 158 FKg I. évf. 34. sz. 159 Uo. I. évf. 167. sz. 160 Uo. I. évf. 114. sz. 547