Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948
„A magyarság nézzen körül Európában! Nézzen a távoli keletre!" „Egy új korszak születik meg Európában. Egy szocialista Európa az én véleményem szerint egy szocialista Magyarországot jelent." „Ott tartunk, hogy kommunista minisztere van Magyarországnak és »isten uccse« köztársaság lesz Magyarország." 6 Az önkormányzati testületek megalakításai az Ideiglenes Kormány 1030/ /1945. ME. sz. rendelete alapján történtek meg — a vármegye megalakult pártjainak és szervezeteinek képviselőiből. 7 Ez a rendelet és a Szovjetunió hadseregének puszta jelenléte biztosította, hogy a munkásosztályé a vezető szerep a hatalomban. A választások után a burzsoázia a kisgazdapárt választási sikereiben és az éledő nemzetközi reakcióban bízva megpróbálta növelni szerepét a hatalomban, illetve kiszorítani abból a munkásosztályt. „A jobboldali támadás első lépcsőfoka a demokratikus államhatalmi szervek ellen irányuló akciók sorozata volt." 8 Megyénkben ezt úgy akarta megvalósítani, hogy a kisgazdapárton keresztül: részben nagyobb számarányt, részben — főleg a községekben —> az új pártok megalakításakor az önkormányzati testületeknek teljes átalakítását követelte. A vármegyei nemzeti bizottságnak e mesterkedések ellen biztos rendeleti alapot nyújtott a Belügyminisztérium leirata, mely szerint az önkormányzati — képviselő — testületek összetételét lényegesen nem módosíthatja az, ha a községben új párt alakul. Méltányos azonban, ha a Függetlenségi Front pártjaihoz tartozó új alapszervezet jön létre, az képviselettel rendelkezzék. A nemzeti bizottság úgy tegyen javaslatot, hogy ez a képviselő testületnek a kiegészítését jelentse 1—2 taggal." Hatalmi téren jelentős, közigazgatási szempontból döntő volt, hogy a legfontosabb végrehajtó funkciók a munkáspártok, illetve a parasztpárt kezében voltak. (Kommunista, majd szociáldemokrata főispán, parasztpárti alispán, szociáldemokrata győri — Udvaros István —, kommunista mosonmagyaróvári — Ruider János —> polgármester.) A megyei törvényhatósági bizottság erősítette meg a főispán ideiglenes hatályú kinevezéseit, pl. a járási jegyzők beállítása esetében. 10 A járási jegyzők személyének kiválasztása a demokratikus közigazgatás szempontjából szintén fontos volt. A főispán is világosan látta ezt, azért úgy választotta meg jelöltjeit, hogy azzal a bizottság egyetértsen és a megerősítés többsége ,,pártközi megállapodás alapján közfelkiáltással" történjék. (Ez megfelelt a „választás hatályával bíró egyhangú határozatnak".) 11 A nemzeti bizottságok A népi, forradalmi tevékenységet folytató nemzeti bizottságok —• bár hatókörük az 1945. évihez képest csökkent — még mindig jelentős szerepet töltöttek be. Az ONB — az 1945. november 6-án leküldött — 2881/1945. ONB sz. körlevele úgy szabályozta a nemzeti bizottságok jogkörét, hogy ideiglenes jellegű határozatot hozhatnak (még a magánjogi ügyekben is), ha az illetékes hatósági szervek működése szünetel. (1. ábra 12 .) 6 Uo. 7 Uo. 2. biz. 1479/1945. alp. 8 Ságvári Á., Tömegmozgalmak és politikai küzdelmek Budapesten 1945—1948 (Bpest, 1964) 188. 9 GYÁL N. B. iratok 470/1946. NB ikt. sz. 10 GYÁL Győr-Moson vm. törv.-hat.-i biz. jkvei 15. biz. 13 313/1945. alp. 11 Uo. 12 GYÁL N. B. iratok 361/1945. NB ikt. sz. 518
