Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

Árpád-kori sírokat romboltak szét. 1871-ben Fábry Nándor mentette meg a leleteket és átadta a múzeumnak. A Győri Közlönyben közölte a feltárás ered­ményét, de a pénzek alapján végzett korhatározása téves volt, mert a tatár­járással hozta kapcsolatba a kelta leleteket. 285 Méry Etel is az ő nyomán ismer­tette a sírokat, 286 Pulszky Ferenc 1879-ben megtekintette a leleteket és meg­állapította, hogy a temető egy része kelta, az Árpád-kori leleteket pedig hun­korinak vélte. 287 Az anyag szétválasztása a hiányos leírás és feljegyzés miatt később sem volt lehetséges, ezért általában szórványként kellett kezelni. Fábry Nándornak nemrég előkerült eredeti kézirata és felmérési rajza alapján a lele­tek újra történő felülvizsgálata esetleg lehetőséget nyújtana az anyag egy ré­szének hitelesítésére. A harmadik nagyobb szabású feltárás a Kálvária környékén a Győr— Sopron—Ebenfurt-i vasútállomás és a hozzá vezető vonal építésével kapcsolatos földmunkálatok során 1875-ben kezdődött. Méry Etel rendszeresen figyelte a munkálatokat tanulói közreműködésével, így számos sírleletet tudott megmen­teni. Kelta és római hamvasztásos temető volt ezen a helyen, melynek kis há­nyadát leletmentésszerúen tárták fel, nagy része azonban a munkálatok során tönkrement. Mindhárom lelőhelyről, valamint a város területén előkerült lele­tekről egy nagyobb tanulmányban számolt be a gimnázium értesítőjében. 288 E munkában megtaláljuk a város területén előkerült feliratos római kori köve­ket is, illetőleg azoknak kataszterét, mely a régészeti kutatás nélkülözhetetlen forrása. Méry — már ismertetett régészeti programjának megfelelően — közlemé­nyekben szól a tanulóifjúsághoz. Példálódzva elmondja a homokgödri és új­szállási, valamint a város más területén talált sírok előkerülését és hangsúlyozza ezeknél az éremleletek fontosságát a korhatározás miatt. A hiteles lelőhelyek jelentőségét méltatja és felsorolja kataszterszerűen a megye néhány lelőhelyét, honnan római éremleletek kerültek a múzeumba. 289 A múzeum gyarapodása Méry működése idején igen jelentős. 1874-ben első ízben osztályozza a gyarapodást, melyet lényeges változtatás nélkül később is alkalmazott. E felosztást érdemesnek tartjuk ismertetni, noha nem tükrözi a gyarapodás helyes képét, mert sok esetben a helytelen korhatározás, vagy a nem megfelelő helyre történt besorolás megváltoztatja. 1. Termények Bronzkorszakiak Az emiber csontváza Rómaiak Emlősök Római érmek Madarak Ázsiai készítmények Hüllők Ázsiai érmek Halak 3. Vegyes készítmények íz-állatok Történeti emlékek Növények Nyomtatványok Ásványok Oklevelek, kéziratok Kőzetek Ipar- s művészeti tárgyak Kövületek Címerek s fegyverek 285 Fábry (70), GyK (1871) 229—230, 233, 237—238, 241—242, 245., Fábry (72), Kéz­irat a XJMA-ban. Fábry (74), Kézirat a XJMA-ban. 286 Méry (187), i. m. 287 Méry (180), GyBGÉ (1880) 36. 288 Méry (187), i. m. 289 Méry (183), GyBGÉ (1874) 20—28. 4 Arrabona 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom