Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
kenysége, akik főleg numizmatikával foglalkoztak. A koroncói Milkovits Jánoson és Ebenihöch Ferencen kívül, Fábry Nándor, Hercz József és Rosos Miklós nevét kell megemlítenünk. 1865-ben a győri gyűjtők meghívták magukhoz Rupp Jakabot, az ország legkiválóbb numizmatikusát. A találkozó június 23-án történt, Rosos Miklós gyűjteményét tekintették »meg és Koroncón megnézték a Milkovits gyűjteményt is. 272 E találkozó teljesen magánjellegű lehetett, mert arról nincs értesülésünk, hogy a múzeum ill. Méry Etel is részt vett volna rajta. A győri és Győr környéki magángyűjtők közül Ebenihöch és Fábry Nándor tartott fenn kapcsolatot Méryvel, közülük is az előbbi tevékenysége volt gyümölcsözőbb a régészetre és a múzeum fejlődésére. Győr város, valamint a régészeti kutatás történetében igen jelentős esemény volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVII. Nagygyűlése, melyet 1874-foen Győrött tartottak meg. Erre az alkalomra már 1872-ben megkezdték a felkészülést. Fehér Ipoly pannonhalmi bencés tanár szerkesztésében elkészítették Győr megye monográfiáját. 273 E munkában közreműködtek a győri és Győr környéki magángyűjtők és kutatók, valamint Méry Etel is. Győr környékének őskori történetét a régészeti leletek alapján, azok ismertetésével Ebenhöch Ferenc írta meg, 274 a római emlékeket Sztachovics Rémig, 275 a római érmeket pedig Hercz József. 276 A régészeti lelőhelyek kataszterét Ebenhöch Sztachoviccsal együtt állította össze, 277 a múzeum régészeti gyűjteményét pedig Méry Etel ismertette. 278 Ugyancsak ő foglalkozott a győri vár történetével és a megye egyéb műemlékeivel is. E nagyszabású munka természetrajzi és társadalomtudományi fejezeteivel együtt a kutatásnak még ma is fontos forrása. A Nagygyűlést 1874 augusztusában tartották meg, nagyszámú érdeklődő jelent meg az ország minden tájáról. A különböző tudományágak szerint működő csoportok közül mi csak a régészeti szakosztály munkájával foglalkozunk. Augusztus 25—27-én Ebenihöch Ferenc elnöklete alatt folytak az ülések. Néhány vidéki is képviselte ezt a szakot, akik a győriekhez (hasonlóan jórészt csak műkedvelő régészek voltak. Általában ide sorolták magukat azok, akik régészettel, numizmatikával, művészettörténettel, iparművészettel és helytörténettel foglalkoztak. A hivatalos kimutatásban szereplő győri és Győr megyei részvevők névsorát felsoroljuk: Abday Asztrik tanár, Beliczay Elek ügyvéd, Ebenhöch Ferenc kanonok, Halbik Ciprian tanár, Halászy Ferenc főigazgatósági hivatalnok, Holdházy János papneveidei igazgató, Kálóczy Lajos közalapítványi igazgató, Méry Etel tanár, Pázmán Kálmán kir. törvényszéki ibíró, Skultéty László főelemi tanító, Szabó Géza bölcsészeti hallgató, Szely Lajos püspöki titkár, Szombathy Ignác főreáltanodai tanár, Vaszary Kolos főgymnasiumi igazgató és Fuchs Bonifác főapáti titkár Pannonhalmáról. 279 Az ülés első napján, 25-én Kovács Ferenc gyulafehérvári tanár előadást rögtönzött az Erdélyben Zsibertfalu mellett, valamint Borberek és Bibarc környékén talált régiségekről. Holdházy János indítványozta, hogy alapítsanak Győrött régészeti egyletet. Megtekintették a Székeskáptalan és a Püspökség kiállítását, valamint a Megyeházán a magángyűjteményekből rendezett kiállítást 272 GyK (1865) 194. 202. Czigány Béla szíves adatközlése. 273 Fehér, (1874) — Száraz, AÉ (1890) 426—427. 274 Ebenhöch (60), 357—377. 275 Sztachovics (297), 377—385. 276 Hercz, 386—405. 277 Ebenhöch—Sztachovics (61), 405—409. 278 Méry (184), 435—439. 279 MOTM (1875) 14—21. 47
