Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Vörös K.: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881

Mosón gabonaforgalmára is halálos csapást mérő eliszaposodásával), Győrnek nemcsak gabonaforgalma nőtt még nagyobbra, de ily módon Bécs viszonylatában mintegy monopolhelyzetre is szert tett, s kereskedői számára még inkább megnövekedtek a spekuláció lehetőségei is. A délről érkező gabona számára a már korábban is meglevők mellé most egyre több új raktár épül: a 60-as évek végére a város gabonakereskedelmének monográfusa már 147, kifejezetten magtárnak épült épületet számol össze Győrben: emellett a Bel-, Ferdinánd- és a Ferencvárosban csaknem minden ház padlását, sőt olykor földszintjének egy részét is magtárként hasznosítják. Győr épületei ezekben az években mintegy 4 millió mérő gabonát képesek befogadni: olyan roppant mennyiség ez, mely a város gabonakereskedelmének Ausztria és Bécs ellátásában rendkívüli súlyt és jelentőséget képes adni.

2 Ezzel a földrajzilag meghatározott kedvező helyzettel szemben Pest terménykereskedelme az 50-es évek elején még meglehetősen hátrányos helyzetben volt. A hazai gabonakereskedelemnek az adott közlekedési viszonyok között olcsó víziszállítást lehetővé tevő nagy termőterületei ekkor még túlnyomórészt Győrbe szállítják termékeiket és bár Pest Győrt jóval megelőzően, már 1851-ben közvetlen vasúti összeköttetésbe került Béccsel, a vasútnak az adott technikai színvonalon a hajózásénál még kisebb kapacitása (amellett a Győr—• Bécs-nél jóval nagyobb távolság) a délről érkező hajók már pesti kirakodását és az innen Bécsbe irányuló vasúti szállítást a Győrből indulónál még sokáig jóval drágábbá tette — mint látni fogjuk még akkor is, ha ez utóbbihoz a Pest— Győr, illetve átrakodással Győr—Bécs hajóút szállítási költségét is hozzáadjuk. A magyar terménykereskedelemhez az e csaknem kizárólag agrártermelésre beállított országban fűződő hatalmas anyagi érdekeket ismerve nem csodálható, ha a fentiekben vázolt helyzet fenntartása, illetve megváltoztatása körül a két város ellentétei csakhamar jelentősen kiélesedték s nem csodálható az sem, ha ebben a küzdelemben a nehezebb helyzetben levő Pest tanúsította a nagyobb, és számos egyéb körülménytől támogatva végül is eredményesebbnek bizonyult aktivitást. 2. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mely 1852. évi első jelentésében még legfeljebb abban reménykedhetett, hogy a megnyíló közös vámterület folytán azonnal és erősen lecsökkent fővárosi iparcikk kereskedelem helyett a rohamosan emelkedő volumenű terményforgalom fog kárpótlást nyújtani a helyi kereskedőknek, csakhamar rájöhetett arra, hogy a főváros helyzete Győrrel szemben e vonatkozásban éppen nem elég szilárd.

3 1853-<ról kiadott jelentésében a Kamara már arról panaszkodik, hogy az év folyamán a fővároson áthaladt 854 evezős, illetve vontatóhajó közül bár 454 a fővárosban rakodott ki, 371 még mindig Győrbe ment fel.

4 Az 1854—56. évi forgalom elemzése alap2 Pisztory M., Győr város gabonaforgalma és gabonakereskedése — Statisztikai és nemzetgazdasági közlemények 8. köt. 35—58. az idézett adat 55—56. Pisztory e tanulmánya folytatásokban megjelent a Győri Közlöny 1871. évi folyamának 17—22. számában, főbb eredményeit pedig szerző a Fehér Ipoly szerkesztette Győr megye és város egyetemes leírása c. munkában (Bpest, 1874.) is közzétette: 320—325. 3 A Budapesti Keresekedelmi és Iparkamra (sic) évi jelentése. (1852) (Pest, 1853) 5, 51. 4 Bericht der Pest Ofner Handels- und Gewerbekammer über den Zustand des Handels und der Industrie im Jahre 1853. (Pest, 1854) 8. — ugyanakkor vasúton Pestre csupán 902.420 pozsonyi mérő érkezett (több, mint 2/3 részében repce, ami azonban csaknem teljes egészében a fővárosban is nyert feldolgozást) —, tovább Pestről vasúton csupán 494,699 pm. ment Lásd uo. 472