Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848–49-ben

során Lukács azt az újabb visszatetszést keltő javaslatot terjesztette elő, hogy Győr adjon 6 évre 300—400 sorkatonát, s akkor a nemzetőrségnek nem kell többé táborba vonulnia. A történtek ismét alkalmat szolgáltattak a naplóírónak arra, hogy magányában őszintén papírra vesse gondolatait Lukács kormánybiztosról, akinek intézkedéseivel általában nem értett egyet. Szerinte Lukács önkényeskedései, 4. ábra. Lukács kormánybiztos rendelete a nemzetőrség kivonulásáról hogy valaki holnapig ennyi vagy annyi fehérneműt szolgáltasson be, a hangnem, hogy „akarom, parancsolom, rendelem", az állandó beszállásolások, a „befogni, felkötni" fenyegetődzések elkedvetlenítik a lakosságot s nem nyerik meg a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavainak. Csányi László is éppen olyan „durva", mint Lukács Sándor s intézkedései nem várt reakciókat szülnek, mert az emberek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy „kutyák módjára bánjanak velük". Mert például Szabó Kálmán első alispán és Győr megyei kormánybiztos is ugyanúgy megkapta Csányi előbb említett rendeletét, mint Lukács, mégsem plakátoltatta ki. A schwechati csatavesztés oka szerinte a gyenge felszerelés, a sereg gyakorlatlansága és hogy olyan parancsnokok vannak, mint Zichy Ottó. (Említést érdemel, hogy a nyár folyamán a naplóíró azért haragu447