Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
rik tehát az ítélő főbírót, hogy az 1840. évi 9. te. alapján báró Sina Györgyöt 32 , mint az Ausztriai Gőzhajó Társaság egyik részvényesét és személyében az egész társaságot marasztalja el és kötelezze arra, hogy az okozott kár és költségek fejében a szapi molnároknak 44 forint 28 krajcárt, a medveieknek pedig 34 forint 54 krajcárt fizessen meg. Az 1845. év március hó 29-én megtartott tárgyaláson Sina Györgyöt Vrana István győri ügyvéd képviselte. Elsőben azt igyekezett bebizonyítani, hogy megbízóját törvényellenesen idézték meg a tárgyalásra. Sina báró ugyanis Bécsben lakik, Győr megyében birtoka, de legfőként olyan „cselédje" nincsen, aki bármilyen idézést átvehessen helyette. A panaszoló molnármesterek azt sem bizonyították be, hogy az alperes tagja a gőzhajótulajdonos társaságnak. Az viszont köztudott, hogy a gőzhajós társaság győri megbízottja Kaneider József „Agens Ur", aki a társaság minden ügyét intézi. Jogtalannak minősítette továbbá a molnárok követelését azért is, mert a károkat nem összeütközés, hanem a gőzhajó habjai okozták, amelyeknél nagyobb hullámok szeles, viharos időben is keletkezhetnek. Vrana ügyvéd végül még azzal érvelt, hogy az alperes bárótól akkor sem követelhetnek kártérítést, ha bizonyítani tudnák annak részvényes voltát, mert az 1840. évi 9. te. 2. szakasza értelmében a cselédek, úrbéri munkások stb. gazdáik tudta és megbízása nélkül okozott károkat a saját vagyonukból kötelesek megtéríteni. A bíróság meghallgatta és megvizsgálta a védelem felsorakoztatott érveit. Megállapította, hogy az alperes védekezése a törvények helytelen magyarázatán alapulnak, azok alaptalanok és a bíróságot könnyen félrevezethetnék. A panaszttevő molnárok ugyanakkor bebizonyították, hogy Sina báró minden kétségen kívül tagja az Ausztriai Gőzhajó Társaságnak és őt nem mint magánszemélyt, hanem a Győr megyében is „teleppel" bíró gőzhajóstársaság egyik közismert, vagyonos tagját idézték perbe. Az 1840. évi te. 53. §-a ebben az ügyben nem alkalmazható, mert a per nem társasviszony, szövetkezés megsértése, hanem mezőrendőri törvénybe ütköző cselekményből származott. A bíróság végül báró Sina Györgyöt elmarasztalta és az okozott károk, valamint a költségek megfizetésére kötelezte. ; A XIX. század eleji osztrák pénzarisztokrácia tőkéjével gazdasági életünk minden olyan területén megjelent, ahol munka nélkül gyors vagyonszerzésre volt kilátása. Kizsákmányolásból származó tőkéjét a törvények védelmi hálójával könnyen láthatatlanná, megfoghatatlanná tudta tenni. Sina György báró is az osztrák pénzarisztokraták közé tartozott. Bár sokszoros milliomos volt, a törvények útvesztője segítette és nem lehetett tőle a szapi és medvéi hajósmolnárok 79 forint 22 krajcár követelését behajtani azért, mert a megyében nem talált a bíróság „kielégítő fundust". 33 32 Görög eredetű osztrák-magyar bankár és nagybirtokos család. 1822-ben magyar nemesi és bárói rangra emelkedett. A családalapító I. György Simon halála után gyermekei nyolcvan-millió forintnyi vagyont örököltek. Sina Jánosnak Győr megyében öttevény és Ráró községek határában is volt földbirtoka, ö volt János major alapítója és névadója. A perben II. György Simon szerepelt, aki tevékenyen vett részt hatalmas vagyonával a Keleti kereskedelemben, vasút és hídépítésekben, vízszabályozásokban stb. Pajlas Nagy Lexikona (Bpest, 1897) XV. és Borovszky S., Magyarország Vármegyéi és Városai, Magyarország Monográfiája, Győr vármegye (Bpest) 33 Kielégítési alap hiányában a végrehajtás sikertelen volt. Osztovics L. szíves közlése. 423
