Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
jára kötötték. 10 A másik Végén volt a stikk (hurok), 11 melyet az utolsó tézsla 12 végére akasztottak. Az ökröket hajtó falusi ember nagyon jól ismerte a Duna veszélyes szakaszait. Tudta, hol különösen sebes a folyása, azért erős vízen mindig a stichnél kísérte ökreit. Azt is észrevették a molnárok, hogy a vontató állatok kísérőjénél állandóan volt egy éles, rövidnyelű balta. Hiába kérdezték, sohasem árulta el, miért hozta magával. De a molnárok már ismerték az okát. A veszélyes helyeknél azért ballagott a hajtó mindig a stichnél, hogy elrejtett baltájával azonnal elvághassa a kötelet, ha az erős sodrú vízben úszó malom a vontató ökröket a vízbe húzná. A XIX. század nyolcvanas éveiben a gönyüi malmokat már gőzhajóval vontatták telelőhelyeikre. A gőzhajózási társaságnak 12 forintot fizettek egy hajósmalom felvontatásáért. 13 A vontatásnál, ki- és bekötésnél is használt 4,5—5 cm átmérőjű és nemritkán 300 m hosszú kenderből készített vontatókötélre nyáron nem volt szükség, azért a malom elején karikákban feküdt a kötőgerendákon. Ha jól karikázták, a hosszú kötél embermagasságig ért. 1 '* Vasmacska Leggyakrabban a téli kikötés, ereszkedés, valamint az átvágatás, átcsapatás eszköze volt. Nagybaj csőn a hajósmalmok őrlőhelyén azok bekötésére is szolgált, mert a Duna ágainak gyakran változó medre és vízállása miatt a malmok álláshelye bizonytalan volt. A Duna ezen szakaszán tehát nem lett volna célszerű malomszegeket leverni. Ha a meder vagy vízállás a malomra hátrányosan megváltozott, egyszerűbb volt a vasmacskát felvenni, mint esetleg a malomszegről kikötni és másutt új malomszeget leverni. A vasmacska használata azért is előnyösebb volt, mert az új, biztosabb helyen a vasmacskára kötéssel rövid idő alatt, gyorsan üzembe lehetett helyezni a hajósmalmot. A molnárok különféle munkájuk elvégzése közben 70, 80, 100 kg súlyú vasmacskákat használtak. Majdnem mindig Komáromban vásárolták, de az is előfordult, hogy kováccsal készíttettek vasmacskát. Huszár Béla volt nagybaj esi hajósmolnármester emlékezett arra, hogy gyermekkorában Simon József győri kovácsmesterrel is csináltattak a nagybajcsiak vasmacskát. De évi 12 forintért bérelni is lehetett tőle. A nagybaj esi molnárok legjobbnak tartották a „Havasi macskát". Neve valószínű gyári jegyet jelentett. 10 Ustorfa, Ostorfa „ ... Hajósok nyelvén gerenda, mely a hajóban a bókonytalpakat a fenék egész hosszában lefoglalja." Czuczot G. és Fogarasi J., A Magyar Nyelv Szótára (Bpest, 1874) 4. 11 Helyesen Stich, csat, hurok, bog ... Német—Magyar Műszaki és Tudományos Szótár (Bpest, 1954) I. 12 Midőn a szekér elé két vagy három, vagy több pár ökröt fognak, a szekérrúdhoz folytatólag egy, két vagy több toldalékrúd járul, melyekre ugyanannyi iga illesztetik, s ezen toldalékrudak neve: tézsla. E szerint a négyökrös fogatban a szekérrúd előtt egy, a hatökrösben kettő, a nyolcasban három tézsla nyúlik előre, és így tovább ... a tézsoló és tézsola törzse hihetőleg az elavuló tézsol, hangváltozattal: tózsol, azaz tovazol mintegy told, a távolodásra, továbbiságra vonatkozó to v. tó gyökből, miszerint a tézsla nem egyéb, mint a főrudat tovább nyújtó, megtoldó, másod, harmad stb. rúd ... Czuczor G. és Fogarasi J., i. m. 6. 13 Farkas J. közlése, Gönyü. 14 ifj. Êcsi Benedek, 1947-ben 26 éves volt nagybajcsi hajósmolnár közlése. 416
