Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez

kon mig a prédikációk állanak húst mérni nem szabad. Szombaton és kedden a vidéki mészárosok bejöhetnek és a kijelölt helyen húsukat árusíthatják, de egy pénzzel olcsóbban, mint a városi mesterek. A mészárszéket sem nyithatják korábban, mint a városiak, vagyis szombatonként Szt. György naptól Szt. Mihályig d. u. egy órakor,. Szt. Mihálytól Szt. Györgyig két órakor, és nyitva tarthatnak estig. Keddi napokon pedig mindig reggeltől délig mérjenek. Aki ez ellen cselekszik, attól a húst el kell venni, melynek fele része a kórházé, fele pedig a városé, éppen így az ezenfelül kiszabott büntetéspénz is, A többi napokon a városi mesterek csak saját székükben dolgozzanak, máshol nem. A lacikonyhások (Schnitzler), az említett két napon és órában a piacon áruljanak, ugy mint a vidéki mészárosok és engedelmeskedjenek, A mesterek, ha maguknak vesznek marhát és Magyarországon ismét eladják, vagy feldolgozzák, harmincadot és pecsétpénzt nem fizetnek. Azok pedig, akik az országból ki akarják a marhát hajtani, kötelesek harmincadot és pecsétpénzt fizetni, de vámol nem. A mesterek jc és kövér állatokat kötelesek vágni és a húst nem kedvezve, mind 8. ábra. A győri várbeli mészárosok céhlevele 1628-ból (első lap) 383