Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez

A zászló másik oldalán: koronás osztrák és magyar címer, középen olajfestmény, Lukács evangélista rövidszarvú szürke ökörre támaszkodva egyik kezében könyvet, a másikban tollat tart. A feliratok a következők: Paul Kopff, Johan Rottfischer, Georg Fischbach Fleischhacker Mitmaister 1782. Noha a győri mészárosokat már 1627-^ben kötelezte a győri káptalan, hogy külön zászlót csináltassanak, mely alatt testületileg részt vegyenek az egyházi körmenetekben, ez a zászló nem ismeretes, idők folyamán elkallódhatott.

6 A győri mészároscéhnek két ládája maradt az utókorra (2., 3. ábra), az egyik igen díszes kivitelű remekmű, 1640-ből való, a másik szerényebb formában 1844-ből.

7 Rómer Flóris írja: „A láda szent, tisztelt, a kiváltság, a pecsétbélyeg, a céh poharai őriztetnek ebben, hajdan az volt a Céhláda ezen iparos testületnek, ami a frigyszekrény a pusztában kalandozó Izrael fiainak."

8 Bevilaqua—Borsody Béla szerint a céhláda a középkori céheknek erkölcsi, anyagi és mesterségbeli összetartozandóságának látható jelképe, Neve Burza, Borza, Bolza, Börse, másodsorban őrzőhelye a céhiratoknak, cassája a céh pénzének, itt tartják a pecsétnyomókat és a társpoharakat. A ládát mély tisztelet illeti meg, vallásos, jámbor félelem és tisztelet övezi. A céhgyűlés a láda felnyitásával kezdődött, nyitott ládánál tilos volt minden illetlen beszéd, pörlekedés, köpködés, asztalrakönyöklés, köhintés, asztalcsapkodás. Tilos volt az eb, disznó, ökör, trágya szó kiejtése. Ha ez mégis megtörtént, „Tisztesség ne essék szólván!" Salvo honore, Sit venia, Salva venia, Detur venia szólásokkal kellett engesztelést szerezni. A mesterek a láda előtt ültek. A gyűlésről csak a mesterek engedelmével volt szabad kimenni, pl. természetes szükségük elvégzésére. A nyitott láda előtt feszület volt és két gyertya égett. A nyitott láda előtt állva kellett a panaszt vagy vádat előadni. Ha az inast legénnyé akarták ütni, a céhládából elővették a szabadító pálcát, ezzel az inas fenekére ütöttek.

8 A győri céhjegyzőkönyvek bejegyzései szerint a ládában tartották a plaga (4. ábra) nevű fenyítő eszközt is. Sajnos ez nem maradt ránk, sem a társpohár. Szinnyei táj szótára szerint a lapicka, ahogy a győri céhiratok is említik e fenyítőeszközt, lapos, evezőforma ütőeszköz volt, plaga,

10 mellyel az iskolában a leányokat büntették. Czuczor—Fogarasi szótára is így határozza meg: a lapicka kis, lapátforma, nyiéllel ellátott eszköz, büntetőeszköz, mellyel a csintalan fiúk tenyerét megverik, ferula, más néven paczka. De, hogy a céhek büntető szerszáma is volt, azt egyik szótár sem említi. Viszont a zilahi mészároscéh levelének negyedik articulusa a XVIII. század második feléből, akként szól: ha az inas rendetlenül viseli magát és a gazdája panaszra fakad, a céh tisztjei előtt Lapáttal büntessék meg, a maga érdeme szerint.

11 A győri mészáros céh pecsétjei. Bevilaqua—Borsody a budai és pesti mészároscéh okiratairól szóló művében (1931) közöl egy képet a 385. oldalon, a győri mészároscéh XVII. századbeli pecsétjéről; magyar köriratos, címeres pecsét. 6 Kahle K., A mészáros céhtől a húsipari vállalatig Győrött, kézirat, 1962. XJM adaltára. 7 A pesti mészáros céhlevél 1696-ban rendeli el céhláda készítését. 8 Rómer F., A céhládákkal való körmenetek, Századok (1877) 563. 9 Bevilaqua—Borsody, i. m. 10 A magyar mészárosok között egyébként nemcsak ez az idegen szó járta, sok más nem magyar kifejezéssel is éltek. Lásd: László, i. m. és A húsiparban használatos idegen szavak, Állatorvosi Lapok (1935) 340, Francos hús uo. 365, valamint Szolnoki K., Húsipari szakkönyv (Győr, 1936) 149. 11 Kovách i. m. 379