Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez

ADATOK A GYŐRI MÉSZÁROSCÉH TÖRTÉNETÉHEZ I. Néhány szó a céhekről Mint minden céh élete, úgy a mészároscéhé is oklevelekből csak a XIV. szá­zadtól kísérhető figyelemmel. Nagy Lajos 1376-ban kötelezővé tette a céhbe való belépést. 1 A mészárosok részére kiadott kiváltságlevelek más és más szövegűek voltak, de higiénés vonatkozást elég bőven tartalmaztak. így volt ez Mária Te­rézia koráig, uralma alatt azonban a céhlevelek már egységes szövegűek, viszont higiéniai vonatkozást már nem tartalmaznak. Ekkor a városi rendtartások, sta­tútumok intézkednek a húsvizsgálatról. Ezeknek a hatósági intézkedéseknek életbeléptetéséhez az akkor uralkodó keleti marhavész adott alapot.2 A mészároscéh részére a kiváltság, privilégium leveleket királyok, sőt a vá­rosok, káptalanok is osztogatták a maguk területén. Eleinte nagyobb városok voltak a céhközpontok, ezek kölcsönözték szabályaikat a vidéknek, ha ott is cé­hek akartak alakulni. A céh élén a céhmester állt, hivatalos esküjét a város bírája, vagy tanácsa előtt tette le. A győri mészároscéh jegyzőkönyvében két eskümintát találunk, az egyiket a céhmester mondta, a másikat a céhbe felvett mészáros. A céhmester arra esküdött, hogy tisztében híven jár el, barátságért, aján­dékért senkinek nem kedvez, gyűlölséget és haragot félretéve, személyváloga­tás nélkül a céhlevélben megszabottak szerint, igazságosan jár el. A mészárosmester arra esküdött, hogy a céhlevél cikkelyeit és rendtartásait megtartja. Ha attól olyan eltérést tapasztal, ami a céh kárára lenne, azt idejében bejelenti a céhnek, tekintet nélkül atyafiságra, barátságra, ajándékokra vagy haragra. Megesküdött még arra is, hogy a céhmesternek engedelmes lesz. 3 1 Szédeczky L., Iparfejlődés és a céhek története (Bpest, 1913) 2 László F., A húshygiéne története Magyarországon, Közlemények az össze­hasonlító élet- és kórtan köréből, XXIII. (1930) 3 A győri mészároscéh jegyzőkönyvében a következő esküformula van jegyezve: „Az böcsülletes Pusztai Mészárosok Czéh Mesterjek Eskövesse Formája. Én (az nevét mondani) Ezen böcsülletes Nemes Mészáros Czéhnek választott Czéh Mestere Esküszöm az Élő Istenre, Attyának, Fiúnak, Szent Léleknek és e tellyes Szent Háromságh egy bizony Istennek. Hogy ebben a Czéhben hiven és igazán el járok. Sen­kinek az Mesterek közül Sem kicsinnek, Sem nagynak, Sem gyülőlségbül, sem harag­buj, Sem ajándékért, Sem barátságért avagy Attyafiságért nem kedvezek, hanem Czé­hünk Articulusainak és Levelünknek rendi szerint minden Személy válogatás nélkül kinek kinek igazat teszek és mindeneket igazságban megh tartok. Isten engem ugy segéllyen." (A pusztai szón nemcsak a pusztai járást kell érteni. A Győrtől keletre húzódó steppés sík vidéket, amely Győrtől egészen Vértesaljáig, Tatáig és Szentmár­tonig terjed, nevezik így, tehát a „Pusztai Járás" csak része a ,,pusztá"-nak.) „Az Nemes Czéhben adandónak Esküvése e Formája. Én (N. N.) Esküszöm az élő Is­375

Next

/
Oldalképek
Tartalom