Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Jenei F.: Alte Uhrmachermeister von Győr

Hikker Sándor szegődött ,„s egyszersmind inasi éveitől felszabadíttatott." S végül utolsónak említjük, de nem utolsósorban Mayer Lajost. Aki 14 éves, mikor 1861 december 8-án szegődött. A magyar órásipar remekének, az Iparművészeti Múzeumban levő „világórának" alkotója Hajnal mesternél tanult. ,(XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.2; 66,-54.9.4; 196, 200, 217, 331, 332, 350.) KRAMSZKY János az utolsó mester, akit a céhbe felvettek. A róla szóló részben a céh jegyzőkönyve 1864. március 24-én a következőket mondja: „Kramszky János a létezett ipar rendszer folytán hatóságilag engedélyezett órás mester önkéntesen a' Czech eleibe az eránt szóval folyamodván, miszerint magát a Czéh tagjai közé felvételét kéri, kötelezvén niagát egyúttal a fennálló czéhbeli törvények és szokások szerint, egy a Czéh által kitűzendő remek darabnak elkészittésére; — minek folytán a' kért remek darab nekie feladatott és mihez tartására következendő Remek darab Feladvány kiadatott, és ugyan „Remek darab Feladvány Kramszki János remekülő Órás részére." Önnek az érdemes Czéh eleibe terjesztett azon szóbeli kértére miszerint a helybeli órás mesterek sorába leendő felvétele végett egy remek darab feladásáért esd; — az érdemes Czéh a' folyó évi Martius 24-én tartott czéh ülése alkalmával a kért Remek darab feladását elhatározván azt kellő mihez tartása végett következendőkép feladja és ugyan: Egy utazó Lorgony óra, melly órákat és fertályokat üt és költővel (ébresztővel! Szerző) úgy datummal ellátva legyen. Remek darabot tartozik ön legföllebb egy fél évnek elforgása alatt, a' már' bemutatott rajz szerint Schmutzler Antal és Klöckner József Czéhbeli mesterek felügyelete alatt elkészíteni s annak idején a' Czéhnek kellő bírálat végett bemutatni." Kramszky 1861 december 8-án a remeket bemutatta és a céh határozata a következő volt: „Kramszky János Romai Cath: Csehországi, Cserekvitzi községből Haschitzi kerületi származású, a' neki f. é. mártz. 24-én feladott remek darabját elkészítvén, a mai alul irott napon felmutatta, és miután az, — az érdemes czéh által jónak és elfogadhatónak találtatott volna, — az érdemes czéhbe felvétetett, és a' mesterek sorába beis vezettetett." (XJM Helyörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.2; 109, 111.) Csányi Károly a magyarországi órások névsorában közli Koll János és Steinhach Ferenc nevét, akiket győri órásnak mond, de a céh iratai között nyomukat nem találtuk. Jenéi Ferenc ALTE UHRMACHERMEISTER VON GYŐR Die Denkmäler des Uhrmachergewerbes von Győr reichen auf die Jahre um 1700 zurück. Um diese Zeit gab es in Győr noch keine Uhrmacherinnung. Der Stadtrat erteilte die Konzessionen einzelweise. Die Uhrmachermeister von Győr baten um ihre Aufnahme in die Schlosserinnung, die in einem der Vororte Győr, in der damals noch selbständigen Gemeinde Győr-Sziget tätig war. So ist uns bereits aus dem Jahr 1702 der Name des Meisters János Lajos Pölckhe bekannt, der — nachdem er sein Meisterstück vorgelegt und sechs Gulden bezahlt hatte —, in die Innung aufgenommen worden war. Daß der konzessionierte Uhrmachermeister Márton Hegenauer nicht um seine Aufnahme in die Innung ansuchte, ist auch schriftlich belegt. János Menyhért Unsinn aber ließ sich erst nach mehr als zwanzigjähriger Tätigkeit in die Zunft aufnehmen. Seit der Mitte des 18. Jahrhunderts aber meldeten sich die Meister fließend, um in die Zunft aufgenommen zu werden. Der Autor der Studie hat aus 351