Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Somogyi A.: Die Bleireliefs der Kathedrale in Győr
léte, mely ne szolgálná az angyal szerepének kiemelését és e szerep hatásának felfokozását. Érdemes őket sorra venni és jól megfigyelni. A lábszárak hirtelen mozdulatát azzal emeli ki, hogy tőlük két oldalt a nagy felhőgomolyok mozgását úgy ábrázolja, mintha a lábak mozdulatának ereje hasítaná ketté és lökné kétfelé e lomha felhőtömegeket. Az angyal jobbszárnyának végén viszont úgy csatlakozik a felhő mint valami óriási szárny és hirtelen fordulattal a felemelkedés lendületét földi korlátokon túlra mutató erőVei tölti el. A boltozat alatt körbefutó párkány látható része pedig azt a mozgásirányt fogja fel és erősíti meg, amit a csípőket átfogó lepel ellipszis ívén lendülő redői képviselnek, egyben takarva a törzsnek szinte kilencvenfokos elfordulását derékban balra. De nemcsak oldalt fordul a törzs, hanem lefelé is, úgy hogy a vállak vonala — amit a baloldali szárny még tovább vezet — jelzi a felemelkedés irányát és kontrasztként rendkívül felfokozza a szarkofágra visszatekintő fej minden mozdulat felett uralkodó energiáját. Az oldalt kinyújtott karok viszont a felszállás közben bizonyos nyugvást teremtenek a tekintet számára, hogy a jobb kezet takaró leplen szemlélhesse az enyészettől elragadott ép kezet. A karok tartása gyönyörűen fejezi ki a szent ereklyének járó kegyeletes tiszteletet, amit egész bensőségessé fokoz fel az a gyengédség, ahogy a bal kéz átfogja a jobbkezet, miközben hozzáér az ereklyéhez. Űgy az élő, mint a holt kéz mintázásával remekel a művész. Ha jól megfigyeljük, láthatjuk, hogy az angyal mutatta kéz azonos azzal a kézzel, melyet a másik domborművön a szent király oly oltalmazó gonddal nyugtat a korona fölött (3. ábra). Nem véletlen végül, hogy az ereklyét tartó kezek alatt látható egy pillérfő vízszintes formája, mert mint valami tartó alap, ez is a nyugalom kifejezésének egyik eleme a szinte forgatagos mozgás közepett. Miután rámutattunk azokra a kompozíciós elemekre, melyekkel a művész alkotó képzelete egyetlen alakot eszmei jelentőségéhez illően urakodó tényezővé tud fejleszteni, nem szükséges, hogy magát az angyal-alakot s annak bámulatos könnyedséggel és meggyőző erővel formált mozdulatát részletesebben kielemezzük. Csak még azt említjük meg, hogy e mozdulatot elnyugvóban kontraposztként megismétli a párkány fölötti felgomolygó felhők angyalalakjában, megalkotva ezzel mesterművének kicsendülő akkordját. 3 Somogyi Antal DIE BLEIRELIEFS DER KATHEDRALE IN GYŐR Die beiden zwischen 1772—1782 entstandenen Bleireliefs, die zwei Nebenaltäre der Kathedrale schmücken, wurden R. Donner zugeschrieben, bis Adolf Feulner im Jahre 1929 die Signatur des Künstlers — J. G. Mollinarolo detto Müler fecit et inv. — nicht publiziert hat. Die Reliefs dienen der Verherrlichung der Idee des apostolischen Königtums Wozu der Anlaß durch die Verleihung dieses Titels an Maria Teresie vom Papste Klemens XIII. im Jahre 1758 gegeben wurde. Dargestellt wird an den Reliefs, wie 3 A tanulmányhoz felhasznált irodalom: Tietze—Conrat, E., Georg Rafael Donners Verhältnis zur italienischen Kunst. Kunstgeschichtliches Jahrbuch der k. k. Zentralkomission (1907). — Feulner, Adolf, Skulptur und Malerei des 18. Jahrhunderts 'in Deutschland. Handbuch der Kunstwissenschaft (1929). — Csányi Károly, A győri székesegyház feketeoltárai. GySz (1930). 7—11. — Somogyi Antal, A Szent Jobb oltára a győri székesegyházban. GySz (1930) 182—183. — A fényképfelvételeket Rácz Endre, a Múzeum fényképésze készítette. 343
