Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Gazdag L.: Győr város térképei
A 18. század derekáról több térképet ismerünk, melyek a korabeli viszonyok tanulmányozását elősegítik. Ezek közül az egyik Jeney—Koppány e. e. munkájában jelent meg. 91 Igen érdekes és a várfalon kívül levő környező területekről is sok részletet tartalmaz az a térkép, melyről Borbíró—Valló közölt egy részletet. 92 Ez a délkeleti tájolású térkép a várfalakat és a külső erődítéseket alaprajzban, a várost utcatömbök szerint a környező településeket (Üjváros-Vorstadt, Sziget-Sigett) pedig részletes helyszínrajzban ábrázolja. Az egyes telkeket a rajzuk kiépített házhelyekkel együtt külön-külön tünteti fel. 93 Győr váráról egy 1:5500-as méretarányú részletes alaprajz található a Sparr Atlas du Corps du Danube c. munkában —• ugyanitt még egy távlati látkép is van, mely Győrt kelet felőli nézőpontból ábrázolja. Címe: Vue de Raab. 94 A nagy nyilvánosság előtt sokáig ismeretlen volt Müller Ignác hazánk területét ábrázoló térképe, melyet 1769-ben készített. Ezt az akkori körülményekhez viszonyítva, hazánk legjobb térképének tekinthetjük. 95 Helyszíni mérések és szemrevételezések alapján készült az a vár erődítéseit és létesítményeit ábrázoló részletes magyarázószöveggel és jelmagyarázattal ellátott térkép, mely az 1779—1780-as hadmérnöki jelentés melléklete volt. Ez részletesen ábrázolja a várfalakat, bástyákat, kapukat, hidakat, az előretolt erődítéseket — azok neveit mindenütt feltünteti. A térkép feltünteti még az 1779. évi munkálatokat és az 1780. évi munkálatokra vonatkozóan javaslatokat tartalmaz. 98 A vár 17. századbeli állapotát tükrözi az a famodell, melyet a Győri Szemle 1936. évi számában ismertettek. Az eredetileg 118x87 cm nagyságú relief a II. világháború során elpusztult. 91 Az ország egész területét egységesen ábrázoló részletes helyszínrajzi térképeket az I. katonai felmérés során készítették. 90 E munkálatokat hazánkban jórészt II. József idejében végezték, ezért s a térképészeti irodalomban tévesen „Josephinische Aufnahme" elnevezéssel is illették — de találkozunk „jozefinista", sőt „jozefinus térkép" megjelöléssel is, mint pl. Borbíró—Valló e. e. m. 218. lap feliratánál is láthatjuk. 91 U,o. 37., 28. ábra. Egyébként nagyon hiányolható, hogy a szerzők ott elhallgatták a térkép készítőjének nevét is. Ugyanis ezt Pooder János volt városi mérnök a korabeli adatok felhasználása alapján 1863-ban készítette. 92 Borbíró—Valló i. m. 218., 165. ábra. A térkép alá írt szöveg „Győr térképe a XVIII. század derekán. Ismeretlen szerző térképe kb. 1740-ből". Ezt a szöveget tévesnek kell tartanunk, ugyanis a térkép bal alsó sarkában feltünteti a sáncokat — ezekről viszont tudjuk, hogy 1800 után létesültek, tehát a térkép semmi esetre se származhat 1740-ből. 93 E térképpel kapcsolatban lásd a jegyzet 106. és 107. szám alatt felsoroltakat is. 94 Pfannl i. m. GySz (1944) 95 HDTIT. B. IX. a. 513. 96 Rapports Plan von der k. k. Festung Raab pro Anno 1779—1780. Az eredetiről készült film az Országos Levéltárban W. 518 jelzet alaít var>. 97 Barcsay— Amant Z. — A győri vár 17. századvégi reliefje. GySz (1936), Fényképét közli még: Borbíró—Valló i. m. 125., 71. ábra. 98 Paldus J, Die Militärischen Aufnahmen in Bereiche der Habsburgischen Ländern aus der Zeit Joseph II. Wien. 1919. 312
