Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Gazdag L.: Győr város térképei

Mint tudjuk Győr fontos szerepet töltött be Bécs védelme szempontjából és ez az oka annak, hogy a 17. és 18. század csaknem valamennyi számottevő térképrajzolója és rézmetszője készített Győrről térképet, látképet. A vár visszafoglalásáról Zimmermann is készített metszetet.

53 Szerzőjét nem ismerjük annak a „Gründliches Abris der Haubtvestung Raab in Hungarn ..." metszetnek, mely a vár visszafoglalásával kapcsolatban Pálffyt ábrázolja, amint délről bevonul a győri várba.

54 Louis Deshayes francia diplomata 1621-ben Győrben is megfordult. Utazásáról könyvet is írt, és ebben a vár alaprajzát is mellékelte.

55 Győr 1617. évi városképéről részletes térképet szerkesztett Borbíró—Valló, melynek rajzát Lóránt Péterné és Szilas Gyula rajzolta.

56 A 17. század elején a vár átépítése és fejlesztése napirendre került. A tüzérség fejlődésével, az ágyuk lőtávolsága és hatása fokozódott és az ostromágyúk állásaiból a falakon túl levő várost is tudták lőni. A várfalakon belüli város megmentésére az ellenséges ágyúkat olyan távoli felállásra kellett kényszeríteni, hogy azok a várost már ne tudják lőni. Ezért a védfalak elé védmüveket emeltek és így az ostromágyuk telepítését hátrább kényszerítették. Ebben az időben a várépítés legnagyobb szakértői a francia Vauban és a holland Menno van Coehoorn koruk legkiválóbb hadmérnökei voltak. Vauban a várfalak előtt kisebb önálló erődök egész sorát, egész koszorúját építette, Coehoorn pedig a falak előtt újabb összefüggő sáncokat emelt. A győri vár új erődítési munkálatainak irányítására Francesco Vimes kapott megbízást, aki Montecuccoli várparancsnoksága idejében (1660—1676) a Vauban rendszerű építési munkákkal eredményesen haladt előre és 1671-ben azokat befejezte. A kor színvonalához viszonyítva Győr az elsőrangú erődök sorába lépett. A vár átépítésével és fejlesztésével kapcsolatban egy sor térkép és tervrajz készült. Egy hollandiai-belgiumi váriépítésben jártas hadmérnök tervezhette azt a vizek védelmi előnyét kifejezésre juttató tervrajzot, mely a karlsruhei levéltár térképgyűjteményében G. 154 sz. alatt szerepel. Az ostromlók távolabbtartására törtvonalú széles sáncvonalat és a Rábán zsiliprendszert kívánt létesíteni.

51 Leden tu császári mérnök 1639-ben készített Győr váráról l:6640-es méretarányú térképet, mely a bécsi Nemzeti Könyvtár 8623 sz. kódex 6. lapján szerepel.

58 Különös figyelmet érdemel az 1663-ból származó „Abris von der Vestung Raab so im Jahr MDCLXIII. gemacht..." c. tervrajz, mely Sparr Kristóf jelentésének mellékleteként szerepel.

59 A tervvázlaton levő magyarázó szöveg javaslatot tesz a várárok kellő vízellátásáról. Javasolja a várárkok 6—8 lábbal való mélyítését. Felemlíti, hogy esős időben Győr utcáin a feneketlen sár miatt lóháton és gyalog egyaránt nehéz a közlekedés és ezért az utak homokozását javasolja. A szövegből az is kivehető, hogy a vár külső erődművei már elkészültek. 53 A metszetről részletet közölt: Uzsoki A., i. m. 65., 4. ábra. 54 Pfannl J., i. m. GySz (1936) 55 Maggiorotti i. m. 29., 8. ábra. 56 Borbíró—Valló i. m. 140., után. Címe: Győr város 1617. évi rekonstruált helyszínrajza. — A részletes alaprajz a várfalakon belüli város összes korabeli utcaneveit, a telkek helyszínrajzát és a tulajdonosok neveit is feltünteti. 57 Pfrannl J.. i. m. GySz (1944) 5. ábra. 58 Uo. 59 Sparr a brandenburgi választófejedelem tábornagya volt, 1662—1663-ban részt vett a magyarországi török háborúkban is. 20 Arrabona 305