Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
gyűjtötte a felszínen látható régiségeket. 159 Gyűjtőútja során bejárta Koroncó tágabb környékét, Pannonhalma körzetében többször megfordult, ezenkívül a szigetközi községeket is átkutatta. Régészeti kutatástörténeti szempontból cikkein keresztül ismerhetjük meg legjobban, egyúttal adatokat kapunk a Győr környéki régészeti kutatáshoz is. Első régészeti közleménye tulajdonképpen 3 levél, melyet Rómer Flórishoz írt. 160 A leveleket az Archaeologiai Közleményekben 1868-<ban „A koronczói (Győr m.) vidéknek kő-, bronz- és vas-korszaki leletei" címen közölte. A cikk jelentősége a helyi régészeti kutatás szempontjából az, hogy itt találkozunk először helyi szerzőnek saját gyűjtése által közzétett őskori anyaggal. Ebenhöch tárgyait a hármas felosztás alapján ismerteti, korhatározása természetesen nem felelhet meg a mai szemléletnek. Bizonyos tekintetben régészeti lelőhelykatasztert ad, amennyiben a Győr megye területéről a következő községekben előkerült lelőhelyeket ismerteti: Börcs, Gyirmót, Győrsövényháza, Győrszemere, Győrszentmárton, Koroncó, Malomsok, Rábacsécsény, Rábeakapi és Tét. Néhány más megyébe tartozó község leleteiről is megemlékezik a fentiekkel együtt. Érdekes adatot tudunk meg e közlemény jegyzetéből, eszerint a pannonhalmi bencés főapátságnál a prágai Nemzeti Múzeumnak van egy gyűjtője, aki a környéken talált régészeti leleteket Prágába juttatja. 161 1869-ben a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megírta Koroncó történetét. A cikk első része régészeti vonatkozású, amelyben a koroncói határban előkerült leleteket lelőhelyenként ismerteti. Számos kőkori, bronzkori és vaskori tárgyat említ az egyes határrészekből, azonkívül római kori leleteket is. Leírja, hogy már az 50-es évekből megkezdte a gyűjtést és szakszerűen kezdett foglalkozni a régészettel. 162 Szakirodalmi tevékenysége győri működése idején sem szűnt meg, miután 1874-ben kanonok lett, így több ideje volt eddigi gyűjtési eredményeit feldolgozni. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1874. évi győri nagygyűlésének emlékére készült megyei monográfiában feldolgozta a megye őskorát, mely az őskorkutatás szempontjából különösen a lelőhelykataszter készítésnél még sok tekintetben ima is használható. l63 Ugyanebben a könyvben Sztachovics Remiggel együtt összeállították a megye régészeti lelőhelykataszterét, 164 mely fontos adalék az újkőkori, bronzkori, vaskori és római kori lelőhelyek tekintetében. Munkálkodását igazán akkor értékelték, amikor az említett nagygyűlés régészeti szakosztályának 3 napos üléssorozatán elnöknek választották. Milkovits János koroncói gyűjteményét ismertette 16 " 1 és felolvasta a Veszprém megyei hathalmi sírhalmok c. közleményét. 166 Győri működésére jellemző, hogy állandóan kapcsolatban van Méry Etellel, levelezésben áll .Renier Flórissal, adományaival állandóan gazdagítja mind a győri, mind a Nemzeti Múzeumot. Rómer Flórishoz 1878. március 28-án írt levele szinte tökéletes jellemzője 159 Czigány Béla szíves szóbeli közlése, aki koroncói tanító és gyűjtő korában a 30-as években hallotta az adatot azoktól az öregektől, akik Ebenhöch mellett, mint iskolás gyermekek részt vettek a terepbejárásokon. 160 Ebenhöch (55), kézirat az OMF könyvtárában Rómer hagyatéka 236/25 számon. 161 Ebenhöch (55), AK (1868) 166—180. 162 Ebenhöch (56), GyTRF (1869) 67—74. 163 Ebenhöch (60), 357—377. 164 Ebenhöch—Sztachovics (61), 405—409. 165 Ezt Milkovits János gyűjtőnél tárgyaltuk. 166 Ebenhöch (61), MOZM (1875) 265—267. 30
