Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

állomások -helyét, de Mursellát régészeti adatok hiányában nem tudta azonosítani, ezért tévesen Marcaltőre helyezi, nyilván Zs. J. cikkének hatására.

103 — A lelőhelyek pontos megjelölése, a sírok és feliratos kövek gondos leírása, a lelőkörülmények feljegyzése és a források következetes feltüntetése Czech munkáját napjainkban is használhatóvá teszi. A munka színvonalát a győri helytörténeti tanulmányok még fél évszázaddal később sem érték el. Történelmi tanulmánya jóval nagyobb, címe: Győr város Története, ez azonban csak kéziratban van meg.

109 Az illírektől a keltákig és rómaiakig általános történelem ismertetést ad, de a római kornál már felhasználja a régészeti emlékanyagot, főleg a feliratos köveket s a város történetét tárgyalja 1593-ig. Valószínűleg ez a munka azonos azzal, amit Czech önéletrajzában így említ: „Szab. 's kir. Győr város történetei, német nyelven, kéziratban, mintegy 80 iv. Irá 1826-k évben, ismerősei számára".

110 Összefoglalva Czech János régészeti gyűjtő, kutató és irodalmi munkásságát, csak elismeréssel nyilatkozhatunk róla. Hamarosan túlnőtt városa határainak szűk keretein és belekapcsolódott az ország tudományos életébe. A reformkor egyik legkiválóbb tudósát tiszteljük benne. A győri viszonyokat tekintve megelőzte korát, nemi talált követőre, méltó utód nem folytatta nagyszerű munkáját. Negyed századnak kellett eltelni, hogy hozzá hasonló képességű és nagy távlatokban gondolkodó, hangyaszorgalmú kutató újból lerakja a régészeti kutatás alapjait Rómer Flóris személyében. 4. A PANNONHALMI RÉGISÉGTÁR ÉS KUTATÁS TÖRTÉNETE A pannonhalmi régiségtár a főkönyvtár nagytermének előterében van elhelyezve, melyet erre a célra 1896 augusztusában adtak át.

111 A gyűjteménnyel együtt az érmeiket és pecsétgyűjteményt itt, valamint az ettől délre fekvő kis helyiségben helyezték el. A régészeti gyűjteményből néhány éve rendezett kiállítás van jelenleg az előcsarnokban, míg a régészeti tárgyak elhelyezése a központi könyvtártereimben és az említett déli kis szobában történik. Az éremtár külön helyiségben van. A régészeti gyűjtés és a gyűjtemény történetét még nem írták meg.

112 A feljegyzések és az adatok csak igen hiányosan találhatók az egykori leltárkönyvekben, inert a régiségtár nem volt önálló, hanem a főkönyvtárnak mindig egy kis jelentéktelen részlegeként kezelték. Bbből következett, hogy a gyűjtemény kezelésével kapcsolatos feladatot a könyvtáros szokta ellátni. A gyűjtemény megalakulását nem lehet időben évszámhoz rögzíteni, mert lassan, fokozatosan, magától alakult ki, ahogy az anyag, főleg hagyatékok révén, összegyűlt. A 18. sz. második felében találjuk meg kialakulásának első csíráit. A Chronica Collecticnum

113 az egyedüli útmutató, melyből a gyér adatokat össze tudjuk szedni. Ez egy kéziratos napló, melyet Szeder Fábián könyvtáros 1830-iban 108 Zs. J., TGy (1820) III. 69—72. 109 MTA kézirattár 2-r 74. sz. 110 Czech (51), MTA kézirattár Tört. 4-r 203. sz. 111 PRT VI/B, 45. 112 E munkával jelenleg Tibold Attila könyvtáros, a régiségtár kezelője foglalkozik. Itt köszönöm meg, hogy a kézirattárból átengedte számomra a régiségtár katalógusait és tanulmányozhattam az általa összegyűjtött kéziratos anyagot. 113 Jelzése BK 241. 18