Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól

templomnak a kolostor kerengő felőli bejárata. Itt léptek be a szerzetesek a templomba, naponta többször is. S ha a laikusok talán nem is minden esetben értették és ismerték a templomokon látható szimbólumokat, a szerzetesek részére az mindenesetre érthető volt. Ez a hely sem esik messzire az altemplomtól, így a kapu elbontása, s az új szentély kialakítása idején könnyen oda kerülhetett. Nem állítjuk, hogy a hurkolt oszlopköteg csak a fent említett két helyen képzelhető el, nyugati bejárata is lehetett a templomnak, de ezek látszanak most valószínűnek. Az egyeneszáródású szentély XIII. század elején történt építésére — közvetlen, vagy közvetett módon — a fentiekben már több ízben utaltunk. Említettük, hogy a templom északi falának nyugati részét — legalábbis részben — az első templom maradványának tartjuk. E falnak keleti fele már jóval vastagabb, olyan mint az egyeneszáródású szentély a támpillérekkel és a templom északi fala. A főhajó falai, a boltozatot tartó pillérek, s a köztük levő csúcsívek a XIII. század elején épültek.

13 Ezek a falak kelet felé ráfutnak az altemplom falaira, s azzal egységet alkotva, az egyenes szentélyzáródáshoz kapcsolódva alakítják ki az altemplomot és az emelt szentélyt. Az egyenes szentélyzáródás — mellékhajók is egyenesen záródtak — egységes építészeti tevékenység eredményeként alakult ki a XIII. század elején. Világosan bizonyítja ezt az egységes falszövet, s a szentély keleti falában levő ablakok (7. ábra). Az altemplom és az emelt szentély három-ihárom félköríves ablaka a felettük levő nagyméretű körablakkal egységes kompozíciót alkot. Ilyenféle ablakelrendezéssel hazánkban 7. ábra. Pannonhalma, egyeneszáródású szentély. XIII. század I negyede. 13 Levárdy i. m. (A munkát végigolvasva ez kétségtelenül bizonyítottnak vehető.) 141