Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól

5. ábra. XI—

XII. századi templomok alaprajzai. A pannonhalmi oszlop feltehetően Dávid apát 1137 előtt befejezett építkezése idején készülhetett. A Herkules-csomóból formált apotropaikus motívumot általában kapukon és ablakokon alkalmazták, ritkábban azonban máshol is előfordul (szószék, lectorium). Minden esetben kiemelt helyen van, nem egyszerű díszítőelemként, hanem bizonyára szimbólumként. Felsőörsön a hármasablak középső nyílását emeli ki — háromban az egyet jelképezi —, mint Trentoban a székesegyház félköríves szentélyének középső ablakánál látjuk. Ferrarában a székesegyház főkapujának két oldalán találunk két-két hurkolt ikeroszlopot (6. ábra). Minden bizonnyal a hurkolt oszlopköteg Pannonhalmán is kiemelt helyen volt, a felsőörsi példából visszakövetkeztetve, elsősorban ablakra gondolhatnánk. Az első templomnak feltehetően nem volt tornya, így inkább a trentói megoldás látszik valószínűbbnek. Ez esetben az oszlopköteget az első templom feltételezett félköríves szentélyének középső ablakában kívülről jól láthatóan helyezték el. E megoldás mellett szól némileg az, hogy az oszlopköteget állítólag az altemplom restaurálásakor találták, ahová a feltételezett félköríves szentély elbontásakor és az egyenes szentélyzáródás kialakításakor kerülhetett. Ezt azonban nem tartjuk az egyetlen lehetőségnek. A nyolc oszlopból álló köteg méretét és szerkezeti felépítését tekintve könnyen elképzelhető egy kapuzaton is, ahol tartó szerepe is lehetett. A templom déli falában levő Porta Speciosa építése is Oros upat idejében történt.

12 Ez előtt is itt lehetett a 12 H. Gyürky K. — Gergely ff y A. — Kőfalvi I. — Sedlmayr J., A pannonhalmi kerengő és kolostor helyreállítása. Arrabona 5 (1963) 121—169. 139