Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

fiának, valamint a tudományos feldolgozóknak érdemeit el kell isimernünk. Sokoldalú felkészültségük, kapcsolatuk a tudományos világgal és a gyűjtésben tanúsított igényességük alapján a gyűjtemény valóban rendkívül értékes lehetett. II. Mihály halálakor, 1831-ben a sajtótudósítás ilyen jellemzést adott: ,,... a' tudományok és a szép mesterségek gyámolitása által Magyar országnak dicsőségét a' külföldön is nemes törekedéssel terjesztette. Megmutatta, mint lehet magános életben is szolgálni a' Hazának".

53 A híres gyűjteményt II. Mihály unokája, Viczay Héder (1807—1873) vette gondozásba. A 40-es években Batthyány Lajos és Széchenyi István társaságában ázsiai utazáson vett részt s itt fejlődött ki benne a régészet, a numizmatika és a néprajz iránti hajlam. A gyűjteményt tovább gyarapította, főleg numizmatikai anyaggal. Az 50-es években hosszabb időt töltött Olaszországban, később itthon bekapcsolódott a megye életébe, 1863-ban főispán lett.

54 Győrött ekkor már virágzó múzeumi élet és régészeti kutatás folyt, a régészetkedvelők munkálkodása nem volt hatástalan Viczay Héderre sem. 1872-ben olyan hírek voltak, hogy a hédervári kastélyban akarja megvalósítani a Győr megyei múzeumot.

55 Egyes intézkedései, melyeket nyilván főispáni hatalmánál fogva tehetett meg, azt mutatják, hogy több római kori kőemléket szállíttatott el Győrből a hédervári kastély parkjába. így került oda az a római milliarium is, mely — Rómer szerint — a temetővel szemben levő Jelűnek háznál volt, azt megelőzően pedig a mai Rákóczi Ferenc u. elején, a régi városházával szemben levő egykori patika épületének sarkait védte a kocsik ellen.

56 Méry 1874^ben imár a hédervári kastély tárgyai között említi

57 és később jelzi is, hogy Viczay Héder vitette Hédervárra.

58 A római kori kőemlékek a híres „Kont fa" körül voltak felállítva.

59 A hédervári gyűjteményből Lovas nyilvántartása szerint a következő római köveiket ismerjük: a már említett milliarium,

60 Dasius sírköve,

61 Mithras oltár töredéke,

62 Herakles és Alkestis dombormű,

63 női dombormű,

64 sírkő felső része férfi domborműves ábrázolásával.

65 A gyűjtemény sorsáról általában az a vélemény, hogy nagy része külföldre vándorolt, Börzsönyi szerint állítólag Párizsba.

66 1833-íban elárverezték egy részét, ekkor a képtár Pannonhalmára került.

67 Viczay Héder idejében a gyűjteményben kőkori, bronzkori és római kori tárgyak is voltak,

68 s az utóbbiak között Herculanumból származó falfestményt, bronz szobrokat és domborműveket is említenek. 1945-ben, a második világháború végén, a gazdátlanság állapotában a még meglevő tárgyak is szétszóródtak. A római kori 53 Magyar Kurir (1831) I. 28. sz. 222. — Hazai 's Külföldi Tudósítások (1831) I. 26. sz. 202. 54 Osváth, MVV 209. 55 Lovas, (145), i. m. 66. 56 Rómer, (253), AK (1863) 159. 57 Fehér, (1874), 449. 58 Méry, (187), i. m. 69. 59 Vende, MVV 35. 60 Lovas, (131), i. m. 103. 61 Uo. 197. 62 Uo. 199. 63 Uo. — Erdélyi (68), Arrabona (1961) 5—14., Erdélyi (69), AAA (1961) 89—96. 64 Lovas, (131), i. m. 199. 65 Uo. 199—200. 66 Závodszky i. m. 18. — Entz i. m. 57. szerint sok érmet a bécsi császári éremtár szerzett meg. — Börzsönyi (42), NK (1915) 97. 67 Chron. Coll. BK 241. — Entz, i. m. 56. 68 Fehér, (1874) 671. 11