Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Gabler D.–Pusztai R.: Római sírkő Mosonszentjánosról
RÓMAI SÍRKŐ MOSONSZENTJÁNOSRÓL Péter György mosonmagyaróvári kőfaragó mester 1961. év májusában értesítette a Hansági Múzeumot, hogy Mosonszent Jánoson Horváth János Fő utca 11. sz. alatti lakostól egy régi fehérmárvány sírkövet vett meg. Értesítése alapján a sírkövet még a helyszínen megtekintettük — Horváth János kertjében akadtunk rá két négyzet alakú, vastag mészkőlappal együtt. A (márványlapról letisztítása után kitűnt, hogy díszesen faragott, feliratos római sírkő, mely aránylag jó állapotban maradt fenn, felirata ép s jól olvasható. A sírkövet a két mészkőlappal együtt beszállítottuk és azokat a Hansági Múzeum parkjában helyeztük el. 1 Származását és előkerülési körülményeit a helyszínen végzett adatgyűjtéssel 2 és a „Mosonvármegye" c. helyi lapban megjelent hír 3 alapján sikerült megnyugtató módon tisztáznunk. Eszerint a szóbanforgó sírkőre a ház 1945 előtti tulajdonosa, Mollner János akadt rá 1937. évben a mosonszolnoki határhoz közel eső Szent Péter kápolna mellett húzódó földjén. Mivel Mosonszentjános lelőhely megjelölésű római kori emlékekkel múzeumainkban nem találkozunk, minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az 1961. évben beszállított sírkő és a két négyzet alakú mészkőlap azonos a híradásban említett kősírokikal, illetve azokhoz tartozott. A mészkőlapok mérete 75x98 cm és 80x90 cm, vastagságuk 30 cm. Díszítetlenek, felületük durván faragott, egyikük alján széles, vályúszerű befűrészelés látható. A feliratos sírkő téglalapalakú (1. ábra), csupán bal felső sarka hiányzik. Magassága 162 cm, szélessége 82,5, vastagsága 15 cím. Fő részei a következők: a) Fent tympanon, magassága az oldalháromszögekkel együtt 48 cm. 1 A sírkő a Hansági Múzeum régészeti gyűjteményében van, lsz. 61.47.1. 2 Schmiedt Márton tanítónak az adatgyűjtésben nyújtott értékes segítségét ezúton is hálásan köszönjük. A helyben gyűjtött adatokból megállapítható, hogy a ház 1945. év előtti tulajdonosa Mollner János volt, akinek két helyen volt földje; a Hanságban és a mosonszolnoki határban. A kövek lelőhelyéül e két lehetőség közül egyedül ez utóbbit vehettük számításba, ahol szántás közben most is római korból származó köveket, pénzeket, edény- és üvegdarabokat hoz felszínre az eke. A faluban levő idősebb emberek szerint itt egy római út húzódik, mely a szántóföldeken jól kivehető. 3 Római sírokat találtak Mosonszent Jánoson. „Mosonvármegye 1937. december 2-i szám. (XXXVII. évf. 81. sz.)" A híradás megegyező a helyszínen gyűjtött adatokkal: „Mosonszentjános határában Mollner János birtokos földjén a község északi részén, a régi bécsi országút mentén, mely régi római műút volt, földmunka közben római kősírokra találtak." 8 Arrabona 113