Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok
egyszerűbb háromkaréjos formák kicsit megelőzik időben a háromszög alaprajzú építményeket. E feltevést támogatja némileg néhány ausztriai példa is. A Tisis-i háromkaréjos Szent Antal kápolna 1685—86-ban épült (30. ábra). 49 Ismerünk Ausztriából egy meg nem valósult Szentháromság-kápolna tervrajzot, amely 1711-ben készült és itt a háromszög alaprajzú forma együtt jelentkezik a három karéjjal (28. ábra). 50 Az 1712—24. között épült paurai Szentháromság templom háromszög alaprajzú (31. ábra), három tornya van (32. ábra) és három oltárát az Atya, a Fiú és a Szentlélek tiszteletére emelték. 51 E három oltár a háromszögletű belső tér karéj osan kialakított „szögletei"-ben helyezkedik el. A három oltár és a templom neve kétségtelenné teszi, hogy a templomon található hármasságok (alaprajz, tornyok, karéjok) trinitász szimbólumok. Azt is bizonyítják egyben, hogy az e korban épült templomok, kápolnák és egyéb egyházi építmények szembetűnő hármasságai is e szimbólium jegyében, ismeretében készültek, különösen abban az esetben, amikor a név is utal arra. De nemcsak Ausztriában, hanem Csehországban és Lengyelországban is megtalálhatók ez időben az építészeti formákba, templomokba, kápolnákba rejtett trinitász szimbólumok. A csehországi Trové Sviny Szentháromság temploma is háromkaréjos — épült 1701—1710. között —, a karéjok között három téglalap alaprajzú épületrész bejáratokkal és kis tornyokkal, amelyek egy nagyobb, a kupola fölé épített tornyot fognak közre (33. ábra). A templomban három oltár van. 52 Még könnyűszerrel említhetnénk néhány példát, de most csak egy lengyelországi kálváriáról emlékezünk meg röviden. A Zebrzydow-i félszáz épülete között megtalálhatók a barokk-kori építészeti könyvekben ismertetett, nemegyszer fantáziadús alaprajzok is (monogramak, szimbólumok). Van ezek között három-, öt-, hatszög alaprajzú épület, hozzácsatlakozó apszissal, s még egy szív alakú is található ott (Mária-Tszíve kápolna). 53 Ezek azonban különlegességnek számítanak csak. A trinitász szimbólum azonban gyakoribb, az építészetben és más képzőművészeti alkotásokban is. A hazai anyagban végzett vizsgálataink is ezt bizonyítják. A hazánkban felismert, építészeti alkotásokba rejtett trinitász szimbólumok hozzánk kerülésének pontos útját még nem ismerjük, de lassan bontakozik már valami. A vizsgált anyag sem teljes még, de a két csoport nagyobbrészt már együtt van. Két város — Bécs és Prága —, valamint a jezsuiták, karmeliták, trinitáriusok és pálosok e kérdéssel kapcsolatos közvetlen, vagy közvetett szerepére vonatkozó adataink már vannak, s egy-két magyar mecénás alakja is kiraj47 Fallenbüchl F., i. m. 148. 48 Kozák K., i. m. 49 Dagobert Frey., Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Feldkirch, österreichische Kunsttopographie XXXII. (Wien, 1958) 325. 50 Hainisch, E. Die Kunstdenkmäler des Gerichtsbezirkes Lambach. Österreichische Kunsttopographie. XXXIV. (Wien, 1959) 445. 51 Uo. 441—443. 52 Architektúra v ceském narodnim dédicti. (Praha, 1961) 497. ábra. 53 Kramer E., Kreuzweg und Kalvarienberg. (Strassburg, 1957) E munkára Baranyai Béláné hívta fel figyelmemet, amelyért e helyen mondok köszönetet. A dolgozatban közölt győri-, Zél-pusztai-, a pesti Rókus-kápolna alatti falmaradványok és az egri Rókus-kápolna alaprajzi vázlatai a szerző felmérései, a közölt rajzok Kremnicsan Ilona, a fényképfelvételeket Dobos Lajos, Király György, Valter Ilona és a szerző készítette, illetve az O. M. F. Lemeztárában őrzött felvételekről készültek. Munkatársaimnak e helyen mondok köszönetet. 76
