Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok

A szentbeszéd szinte tűzbe hozta a hallgatókat s mindannyian örvendtek az egyházfő elhatározásának."

35 A szónok befejező mondatában tulajdonképpen egy szónoki fogás alkalmazásával a lényeget foglalta össze, hogy ezzel mintegy sugalmazza hallgatóinak e különben nem könnyen érthető trinitász szimbólumnak a későbbi időben való felismerését. Mennyivel inkább elképzelhető, hagy ugyanezek az emberek — akik állandóan hallottak a Szentháromságról — önmaguktól, külön magyarázat nélkül is felismerték a templomok, kápolnák háromkaréjos szentélyeiben, háromszög alakú formáiban, három tornyában, vagy az ablakok és fülkék háromszögű formában való homlokzati elrendezésében a trinitász szimbólumokat, amelyeknek megértése sokkal könnyebb volt. A homlokzat különben szinte kínálkozott a trinitász szimbólumok kialakítására, elhelyezésére és bemutatására, mert a szemlélő általában első benyomásként (kapta a látványt, így friss szemmel könynyebben felismerte a forma mögött rejlő eszmei tartalmat, s látványt maradandóbban megőrizte tudatában. A trinitárius rend történetében olvashatjuk azt is, hogy templomaik homlokzatán a kapu felett a Szentháromság, két oldalt pedig fülkékben a rendalapító szentek szobrait helyezték el. Még számos olyan adatot felsorolhatnánk, amely a fenti képet bővítené, de úgy véljük, erre most már nincs szükség. E helyett inkább visszatérünk az egri Szentháromság-kápolna és az egri trinitáriusok történetére, amely a háromkaréjos templomok szempontjából további adatokat is szolgáltat. Az egri trinitáriusok rövidesen elhatározták, hogy kolostort építenek maguknak a Szentháromság-kápolna mellett, amely az említett térkép szerint a trinitáriusok később felépített templomától nem túlságosan messze, egy temetőben állott. A temetőben azonban sok pestisest temettek el, ezért a helyszínen 1719-ben megjelent Zinzendorff Ferdinánd várkapitány ellenezte, hogy a trinitáriusok ott építsék fel kolostorukat. A kápolnára vonatkozólag egy 1732-ben készült összeírásban az olvasható, hogy „szűkös", kicsi, s az egri temetők 1779. évi összeírása említi a temető 1771-ben való megszüntetését és a kápolna lebontását.

36 A trinitáriusok kolostorukat más helyen — a ma Rossztemplomnak nevezett, volt trinitárius templom (22. ábra) mellett — kezdték építeni. Ásás közben török sírkövekre és csontokra találtak. A köveket az építkezésnél felhasználták, a csontokat pedig más helyen eltemették. Az alapkőletétel 1719. IV. 26-án volt, amikor a Szentháromság-kápolnából ünnepélyes körmenettel vonultak át a nem nagy távolságra levő új helyre.

37 A kolostor mellett épült templom alapkőletétele 1748. május 30-án volt.

38 A templom további építkezését Barkóczy Ferenc püspök jelentős segélyekkel támogatta. A trinitáriusok egykori temploma ma is áll, a hozzá csatlakozó kolostort azonban a II. világháború után lebontották. XVIII. századi alaprajza (23. ábra) azonban két helyen is megtalálható.

39 Ez az alaprajz nagyon érdekes, különösen 35 Fallenbüchl F., i. m. 129—31. és Ordo Agriam introducitur. Annal. Lib. VIII. c. VI. 36 Voit P., i. m. 221—222. és EÉELA Velus Nro. 934. — Eger város iratai. 1785. 257. LXXII/a. 37 Fallenbüchl F., i. m. 133. 38 Voit P., i. m. 222. es OL. Acta Eccl Ord. f. 271. 89—95. 39 A közölt rajz a Bp/A: Htt tanács Inv ... Klöster .. . jelzetű munkájának fényképéről készült, amelyet Voit Pál bocsátott rendelkezésemre. A fényképen az emeleti szint alaprajza is megtalálható. Egy csaknem azonos rajzot az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban is őriznek, amelynek fényképét Gerő László közölte Eger c. munkájában (1954) a 35. oldalon. Ezek a felmérések a rend feloszlatása utáni időben készültek.) 69