Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok

szentély kis „előcsarnokának" és a barokk hajónak térkapcsolása is szokatlan. A háborús pusztulás előtt készült felmérési rajz (17. ábra)

24 és egy Schoen Arnold által készített vázlatrajz a háromkaréj által körülzárt négyzetes tér lefedését valamilyen keresztboltozattal jelöli. Az utóbb említett vázlatrajz felső jobb sarkában „vékony bordák" felirat olvasható a szentély délkeleti sarka mellett, amely kétségtelenül a boltozatra vonatkozik. A kápolna belsejéről készült — háború előtti — fénykép is (18. ábra) „bordás" keresztboltozatot mutat. Amint látjuk, több olyan adat, feltevés ismeretes, amely szükségessé tenné a további kutatást a Rókus-kápolnával kapcsolatban. E dolgozat keretében nem kíséreljük meg annak eldöntését, hogy a Rókus-kápolna háromkaréjos szentélye „cella trichora" középkori vagy barokk kápolna volt-e eredetileg,

25 mert arra csak egy régészeti feltárás adhatna megnyugtató választ, de a tárgyalt csoportba való besoroláskor szükségesnek tartottuk röviden ismertetni a fenti adatokat és megfigyeléseket. Az bizonyos, hogy 1711-ben a kápolna háromkaréjos volt. Formája és építésének ideje — még akkor is, ha esetleg középkori előzményei voltak — arra mutat, hogy ez esetben is egy trinitász szimbólummal állunk szemben. Erre a fent említetteken kívül még más adatok is utalnak. A kápolna építését a városháza előtt álló Szentháromság-oszlop előtt határozták el, azzal a fogadalommal egybekötve, hogy a védőszentek ünnepének vigiliáján és a Szentháromság vasárnapját megelőző szombaton minden évben ájtatosságot tartanak (böjtöléssel). Fogadalmukban tehát egybekapcsolták a Szentháromság és a három védőszentnek (Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália) tiszteletét. Igen érdekes, hogy három szentet választottak fogadalmukhoz, amikor a kápolnát csak az utóbb említettek tiszteletére kívánták szentelni (a három szent alakját később a főhomlokzat alsó három szobraként meg is faragták, a fogadalomnak megfelelő csoportosításban). Könnyen elképzelhető, hogy ugyanazok az emberek, akik a fogadalmat tették — vagy azok, akik ezt sugalmazták —, a három szent tisztelete mellett, a kápolna formájában akarták kifejezésre juttatni a Szentháromság tiszteletét. Van még egy dolog a kápolna építésével kapcsolatban, amely véleményünk szerint ugyancsak figyelmet érdemel. Az alapkőletétel báró Pfeffershofen János budavári katonai parancsnok jelenlétében történt (feltehetően ő végezte az ünnepélyes alapkőletételt). Ezzel a névvel már korábban is találkoztunk, hasonló alkalommal. Az illavai trinitárius templom ünnepélyes körülmények között letett alapkövére báró Pfeffershausen csász. kir. altábornagy verte rá ezüst kalapáccsal a hármas ütést — valószínűleg 1699. július 23-^án — „a teljes Szentháromság dicsőségére".

26 A trinitárius rend történetében később azt olvashatjuk, hogy Pfeffershofen János Tivadar báró ezredes, trencséni várparancsnok 698 forintos alapítványt tesz heti két szentmisére a megholtakért (1703. VI. 15.).

27 Ügy gondoljuk, hogy egy és ugyanazon személyről van szó imind a három esetben, csak egyszer névelírás történt. A trencséni várparancsnokból — akinek minden bizonnyal szoros kapcsolata volt a trencséni jezsuitákkal és amint a fenti adatokból látjuk az illavai trinitáriusokkal is — budavári katonai parancs24 A közölt rajz az OMF Tervtárában őrzött eredeti felmérés alapján készült, amelyet Barátosi Szabó Ferenc építészmérnök készített (1943. július 20.). 25 Az OMRMtT 1945. évi augusztus hó 31-i keltezéssel ellátott meghívója szerint folyó év szept. 12-én tartandó felolvasó ülésére dr. Lux Kálmán „A Rókuskápolna alatt előkerült „cella trichora" c. előadása szerepelt a tárgysorozatban. 26 Fallenbüchl F., i. m. 67. 27 U. o. 71. i i 64