Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok
puszta, majorság —és a közelében folyó Zél-patak neve utal. 18 A gazdaság közepén emelkedő alacsony dombon áll a kápolna, amely első látásra nagy hasonlóságot mutat a rábaszentmiklósi r. k. templommal. 19 Amíg azonban annál jól szétválasztható a középkori és a későbbi (barokk torony) építkezés, addig a Zélpusztai kápolna egy építkezés eredményeként épülhetett fel. Bár a szabályosnak mondható háromkaréjos alaprajz, a kisméretű, szinte „előcsarnok"-nak tekinthető hajóval, igen emlékeztet az ókeresztény ceUa trichorákra, 'mégis azt kell mondanunk, a formai hasonlóságon kívül, más kapcsolatban nem állhat azokkal. Ellene mond ennek az is — a fent említett egységes építkezés mellett —, hogy a hazánkban feltárt és a római katakombák felett álló cella trichoraknál (Szt. Soteris és Szt. Sixtus) jóval nagyobb méretű (13. ábra). Az egytornyos főhomlokzat kialakítása a két félköríves- és a köztük levő körablakkal, valamint a kőkeretes barokk bejárattal a XVIII. századra határozzák meg a kápolna építésének korát. Erre utal az oldalsó karéjok bejárat felé esc részén és a szentélyen levő egy-egy félköríves ablak (10. és 11. ábra), valamint a kápolna belsejében a karzat, boltozat, oltár kialakítása is. Az oltárkép (XVIII. sz.) a Szentháromságot ábrázolja. 20 A kápolna közepén van a kriptába vezető lejárat, amely arra utal, hogy a kápolna családi temetkezés céljaira is szolgált. 21 A szentélyből bejárat nyílik a kisméretű sekrestyébe, amely kívülről mozgalmassá teszi a gazdaság létesítményei között amúgy is festői hatású kápolna tömegét. Minden jel arra mutat, hogy a Zél-pusztai Szentháromság kápolna a XVIII. század közepe táján épült, az elpusztult középkori település helyén újjászervezett birtok urának kezdeményezésére és céljaira. A kápolna formája és neve — a Szentháromság tiszteletére szentelték —, megengedi annak feltételezését, hogy tervezője, vagy építtetője ismerte a trinitász szimbólumnak ez időben „divatos", építészeti formában való megjelenését. Az a tény, hogy hazánkban eléggé ritkának mondható a kápolnáknak ez a formája, Zala-megye egyik jelentős műemlékévé avatja ezt a kápolnát. Az eddig tárgyalt, a Dunántúl nyugati részén levő háromkaréjos kápolnák után, most Budapest egyik ismert műemlékével, a Rókus-kápolnával foglalkozunk (14. ábra). Az egykor város szélén álló kis kápolnát körül ölelte a nagyváros. A II. világháború alatt súlyos károsodás érte a kápolnát. Boltozata beszakadt, háromkaréjos szentélyét lebontották (15. ábra), s helyette egyenes záró18 Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. (Bpest, 1897) 125. — Zalai Oklevéltár. I. 267. 19 Kozák K., Három- és négykaréjos templomok Magyarországon. Arrabona. V. (1963) 171—192. 20 Genthon I., i. m. I. 437—38. 21 Csánki D., i. m. (1513-ban Csatár és Vasper helységekkel fogják össze, mint melyekben Hássagyi Dénesnek 13,5 j.-portaja volt. Ugyanekkor azonban Zélen egy Zéli Antal nevű egy-telkes nemes is lakott.) (További sorsáról nem ismerünk adatokat, valószínűleg a hódoltság alatt elpusztult. Ma Zalaszentgyörgyhöz tartozik, de nem tudjuk mióta. A fenti adat alapján elképzelhető, hogy előbb Hásságyhoz tartozott birtokosa révén. Zalaszentgyörgy plébániájának 1755. és 1774. évi leírásában még nem, de 1785-ben már említik annak filiájaként.) Zalamegyei Levéltár. Conscriptiones ecclesiasticae. 1785. Fassio parochiarum. Zala Szentgyörgy 9. tétel Filiales: Quartus vocatur Nemes Zell cum ecclesia honori Sanctae Trinitatis dedicata sine sacerdote. (Birtokosai 1790-ben a Boldogfai Farkasok.) Zalamegyei Levéltár. ZAL. Conscriptiones nobilium. Catastrum nobilium Comitatus Zaladiensis 1790. 236. p. Zél. Farkas de Boldogfa, Ladislaus cum filio Georgio filius condam Francisci.) — A fenti két adatot Valter Ilonának köszönöm, az általa készített 10. sz. ábrával együtt. 59
