Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok

múlva, 1695-ben Magyarországon, Haván is. Fő támogatóik a jezsuiták voltak, mert theológiai tanítási irányuk egyezett a trinitáriusokéval, akiknek a Szentháromság tisztelete mellett a keresztény foglyok kiváltása volt főfeladatuk. Ruhájuk is a Szentháromságnak és a keresztnek tiszteletét jelképezte. A jezsuitákkal együtt a Szeplőtlen fogantatás tanának terjesztői voltak.

9 Ez megadja a magyarázatot arra is, miért áll Győrben az aránylag igen korán készített Mária-oszlop (1686)

10 a Széchenyi téren, éppen a volt jezsuita templom előtt és talán arra is, miért találjuk legnagyobb számban Győr-Sopron megye területén az említett épületeket és építményeket. A jezsuták Trencsénben, a trinitáriusok a közeli Ilaván nevelték a rendbe lépő újoncokat, de Nagyszombatban, Pozsonyban és Prágában is mindkét rendnek volt kolostora. A győri háromkaréjos kálvária kápolna után a kőszegi kálváriával szeretnénk röviden foglalkozni, amely véleményünk szerint ugyancsak trinitász szimbólumokat rejt magában (8. ábra). A bemutatott kép igen érdekes homlokzatot mutat. A három tornyos főhomlokzat igen ritka megoldásnak számít hazánkban. A homlokzatra erősített három -kereszt, a kálvária, ugyancsak ritkaságnak tekinthető nálunk ilyen elrendezésben. A keresztek közti két nagyobb és a fölöttük levő párkány fölötti egy kisebb ablak ugyancsak egységbe fogható egy köréjük szerkesztett, érintőlegesen elhelyezkedő háromszög által, a tornyok felső szintjén elhelyezkedő ablakokhoz hasonlóan. A két hármas ablakcsoportot a főhomlokzaton egybefogja egy harmadik hármasság, az erőteljes osztópárkány végeitől induló, a rajta elhelyezett voluták széleit érintő, a középső torony legfelső ablakának alsó vonalában egymást metsző egyenesek által határolt háromszög (9. ábra). Az e háromszögben elhelyezkedő ablak híven tükrözi a Szentháromság „UNI ET TRINO" formába öntött megfogalmazását.

11 A kőszegi kálvária főhomlokzatán kétségtelenül felismerhető az illuzionista barokk építészetre jellemző, egymást átható geometriai formák rendszere, amely a homlokzathoz erősített kálvária három keresztjére épül, s amelyet a három torony hangsúlyos (formájában, színében) sisakjára erősített három kereszt zár le, hangulatos, művészi harmóniába olvasztva a geometriai formákba szerkesztett építészeti elemeket (9. ábra). Úgy gondoljuk, hogy a főhomlokzat fent említett szerkezeti sajátosságai nem a véletlen műveként alakultak ki, hanem a tervező kitűnően sikerült alkotása mögött egy teológiai tanítás eredményeként megfogalmazott, igen érdeke9 Fallenbüchl F., A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon. (Budapest, 1940) 12. (A dolgozatban e munkára támaszkodva említem a rendre vonatkozó adatokat.) 10 Genthon I., i. m. 126. — A Mária-oszlopot Kollonics Lipót győri püspök emeltette Budavár visszafoglalásának örömére. Nagyszombaton is a jezsuiták temploma előtt áll a Mária-szobor, amelyet 1690-ben készített Schreiber Lőrinc pozsonyi kőfaragó. (Aggházy M., A barokk szobrászat Magyarországon. II. [Budapest, 1959] 193.) 11 „UNI ET TRINO" felirat olvasható Rómában a „franciák templomában" (barokk) a hajó szentély felé eső végében a kőpadló díszének körirataként. A kör közepén egy háromszög látható. A hasonló jellegű hazai szimbólumok közül a barokk templomainkban oly gyakran előforduló, háromszögbe foglalt Istenszemet említem meg, amely az imákban gyakran előforduló „Szentháromság egy Isten" kifejezésnek megfelelő egyik trinitász szimbólum. A Dunántúl XVIII. századi Szentháromság tiszteletére utal a „Szentes". Ezt az ájtatosságot Bíró Márton veszprémi püspök szerkesztette a Szentháromság tiszteletének emelésére. XIV. Benedek pápa 1750. nov. 14-én kelt rendelete óta ezt az ájtatosságot évenként végzik Szentháromság vasárnapján és annak nyolcada alatt, kedvező idő esetén a Szentháromság szobornál, egyébként a főoltárnál naponta. (A Veszprém-egyházmegye ima -és énekeskönyve. [Veszprém, 1937] 177. és 270. — Ezen adatra Bertalan Béla hívta fel figyelmemet.) 56