Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok

HÁROMKARÉJOS BAROKK KÁPOLNÁK ÉS TEMPLOMOK* Az elmúlt évek kutatásai során a hazai barokk építészetnek egy olyan csoportját ismertük meg, amely trinitász szimbólumot rejt magában. Az e csoportba tartozó épületeknek és építményeknek fő jellemzője, hogy alaprajzuk egyenlő oldalú báromszögbe foglalható, tömegük, valamint belső terük a megrendelő által megkívánt, s a tervezőtől beleszerkesztett hármasságot sugározza.

1 Most a barokk épületeknek egy másik csoportjával kívánunk foglalkozni, amely véleményünk szerint ugyancsak trinitász szimbólumot rejt magában, illetve az e csoportba sorolt épületek tervezésénél a fent említett gondolat közvetlenül, vagy közvetve jelentős szerepet kapott. Ezen utóbbi csoportban tárgyaljuk a háromkaréjos szentélyű kápolnákat és a háromkaréjos templomokat. I. A dunántúli centrális barokk templomok kialakulása szempontjából Győrt egyik kiindulási pontként említik.

2 A háromkaréjos szentélyű barokk kápolnák kérdésének vizsgálatával mi is innen indulunk el. A város szélén, a pápai út melletti kis dombon álló háromkaréjos kálvária-kápolna terveit ugyanaz a Witwer Márton Athanáz karmelita szerzetes készítette, aki a Dunántúl egyik legkorábbi és legszebb centrális barokk templomát, a győri karmelita templomot is tervezte.

3 A győri kálvária stációi külön-külön kis barokk építmények, amelyek a házak sorába szorosan beépítve értékes elemei az erősen iparosodó város e „falusias", sok barokk házával történelmi hangulatot sugárzó részének (1. ábra). Ahol a házak sora meg már elfogy, a stációk külön állnak (2. ábra), s ott magasodik a kálvária mesterségesen felmagasított dombja (3. ábra). A stációk önmagukban is érdekesek. A keresztút egyes állomásait nem képekkel, vagy a szokásos domborművekkel jelenítette meg az ismeretlen mester, hanem csaknem embernagyságú, festett szobrokkal, amely megoldás igen ritkának mondható hazánkban.

4 A kálvária dombja mögött áll egy később épült, romantikus szentÍ..AV-. *E dolgozat a szerzőnek az Arrabona 5. számában közölt hasonló alaprajzú középkori kápolnákkal foglalkozó dolgozatát fejleszti tovább. 1 Kozák K., Háromszög alaprajzú, XVIII. századi épületek Magyarországon. MMv. III. (1959) 142—48. 2 Aggházy M., Centrális barokk-templomok a Dunántúlon. Különnyomat a MMÉE Közlönye 1940. évi 15—16. számából. 3 Genthon I., Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl (Bpest, 1959) 113. 4 Hasonló, különálló „kápolnák"-ban elhelyezett szoborcsoportok képezik a pápai kálvária stációit is. 4* 51