Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Granasztói Gy.: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban

(1120), bár itt az egyenességet már a főtengely vezetésénél sem vették figyelembe. A városok alapításainál mindig tervező szakemberek működtek közre, egy ilyennek a jelenléte tételezhető fel Győrben is. A szabályosság egy fejlődés végpontja, különösen ilyen a XII—

XIII. századi keletnémet séma, ez ráadásul, mint láttuk a magdeburgi vagy lübecki joggal fonódott össze. A különbség a nyugati és a keleti városok fejlődése között az, hogy az előbbiek korábban alakulnak ki (a XII. sz.-ra), továbbá, hogy nyugaton a városalakulásban nagyjelentőségű egy piac vagy pénzverőhely. A város jellemző topográfiai alakulatai közül az utak mindig a kapuk előtt találkoznak, kereszteződnek, irányukat a város fekvése, valamint más városok helyzete szabja meg. A nagyobb városokban minden kapu előtt volt tér a belépni szándékozó utazók számára (pl. Segeberg, Lauenburg). Ezek szabálytalan formájúak, egyes helyeken a kapu-út meghosszabbításaként jelennek meg. Lüneburgban az „Am Berge" úton két háromszögalakú teret is találunk. A város előtt, az út mentén kis menhelyek álltak a ragályos és egyéb betegek részére. Egyes városok előtt kolostorok is álltak. Kapuk vagy kettőskapuk a fal, illetve a sánc és az előttük futó árok lezárásánál helyezkednek el. Később a sánc, fal, árok helyén széles utak keletkeznek (Celle); a falak belső oldalán ún. „fali utcákat" találunk, apró házakkal, bódékkal, majd hasonlók jönnek létre a külső oldalon — ilyenkor a fal a telek, illetve a ház határa lesz és így marad fenn a vonala (Bielefeld, Göttingen, vagy a régi vár fala Győrben). Sokhelyütt a kapu mögött is kis terek keletkeznek (Flensburg, Hannover) a szekerek megállítására. A közelben gyakran itt is menhely és kápolna áll (Oldenburg, Hamburg). A kapu mögött a bevezető főútvonal kettéágazhat vagy megtörhet (Göttingen; Bielefeld). A városnak lehet, hogy nincs piaca, de mindig van főutcája. Ez a városhoz vezető út gyakran szélesebb a többi utcánál; sokszor ennek mentén helyezkednek el a fő városi szervek, ha van piactér ahhoz: vezet, vagy attól indul; piac lehet a főutca egy része is. Gyakran a város két forgalmi tengely kereszteződésénél keletkezik. Már az utca neve is sok mindent elárulhat („Kovács utca"). A kalmárok utcája lehetőleg nem a főutca közelében helyezkedik el, sokszor a piac közelében találjuk. A helyi megtelepedett kereskedők, így különösen a piaci forgalom a városalaprajz első formájánál nem tömegadók, térképzőkké később lesznek. A hátsó utcák az udvarok végében húzódnak, ezekre néznek a hátsó épületek, lakóutcákká később alakulnak. A közök egyik utcától a másikig futnak a közlekedés, tűzoltás meggyorsítására. Ha a terep sima, az utcák egyenesvonalúak. A piac akkor válik jelentőssé a város számára, ha már letelepedett kézművesek, kereskedők élnek benne. Nem az út vezet hozzá, hanem ő helyezkedik el az úton. Rendszerint tér; egyformán kell érintkeznie a régi és az új városrésszel. A tervszerű városoknál mindig négyszögletes. A piachely, tér formájából ki kell derülnie, hogy helyi vagy távolsági kereskedelemre szolgált-e. A mellékpiacok, főként az állatpiac a városon kívül találhatók a bevezető utak mentén, esetleg kereszteződésnél (Plön, Itzehoe). Elképzelhető, hogy Győrt végülis nem az ovális, hanem a korábbi főtengely-kereszttengely típus szerint alapították (ilyen Drezda nyugati fele vagy Freiburg). Mindenesetre döntő szempont a várfal vezetése. Ahol ez egyenletes, ott feltétlenül alapított városról van szó. 46