Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Granasztói Gy.: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban

tául; így nyugaton Beaumonté, Lorrisé, keleten Magdeburgé, Lübecké, nálunk Fehérváré. A városalapítás gyakran alapító politika következménye, ilyenről tudunk pl. a Zähringer hercegek és Oroszlán Henrik, nálunk IV. Béla esetében. Észak- és Kelet-Németországban az alapítás módja a XII—

XIII. században az egyenesvonalú, derékszöges hálózati rendszer. Egyenes vonalúak a főutcák, ezekre merőlegesen futnak a mellékutcák, négyszögletes háztömböket hozva létre. Ez alapvető eltérés a falvak alaprajztípusaitól, a körtealakútól (ó-szláv eredetű) vagy a hosszanti, útmentén elnyúlótól. A városok alaprajza között nagy a hasonlóság. Az eredeti centrum 500—600 méter átmérőjű kör, vagy ellipszis alak (ilyenkor a tengelyek 500—300 vagy 500—400 méter hoszszúak). Példának idézzük Breslaut (2. ábra), Poznant, Lipcsét, Drezdát. Később természetesen a maghoz újabb részek épültek, így terült szét a város a későbbi korokban. A kör vagy ovális közepén négyszögletes tér áll; esetleg elnyúlt négyszög alakú, a tér négy sarkánál széles utcák vezetnek ki. Mindegyik utca észak—déli vagy kelet—nyugati irányban fut. Poznanban a négyszögletes piacteret nyolc házsorra osztották, mindegyik sor nyolc házból állt, úgyhogy egyegy oldalon tizenhat háztelek van. A piac mindegyik sarkából két utca lép ki, továbbá egy utca az egyes oldalak nyolcadik és kilencedik háza között. Hasonló, némi eltéréssel Schwerin. A városokon nem folyik át folyó, ellenben előszeretettel telepszenek két folyó összefolyásához a V-alakba, ugyancsak szívesen választják a mocsaras, köves vidéket. Mindez védelmi szempont. A négyszögletes téren áll a városháza és a templom, vagy ha egy másik tér is van a közelben, akkor a templom ezen áll. A környék mezőkből, legelőkből, erdőkből, kaszálókból áll, nagy foltokban terülnek el. A bevezető utak mentén folyik a földművelés. A várost fal veszi körül, a fal előtt árok. A fal anyaga az árokból kitermelt föld, valamint kő. Az alapítás egy vállakozó csoport (locatores, possesores) és a mark hercegének megállapodásából születik. Ez utóbbiI "a "neméi "varasjogót; adományozza nekik, rendszerint a magderburgit vagy lübeckit.

2 Fontos megállapítás tehát, hogy a város jog adományozás és az ismertetett séma összefügg. E tényt többszáz kisebb-nagyobb német város esete igazolja a jelzett időszakban. A várostoronyhoz torkolló mezei utak gyakran négy egyenlő részre osztják a földet. Ennek alapján történik a kiosztás. A különféle részek pontos arányából következtetni lehet a házak számára. Ez 100—300 között mozog. A szláv elemeket az alapítás előtti időkből, eredeti funkciójukkal nem törődve illesztették bele a sémába. Győrben a térkép enged ilyen sémára következtetni. Továbbá az összetelepítés és a városjog adományozás is egyszerre történt. A sáncnak mindenesetre nyomaveszett, német telepesekről sem tudunk, a fejlődés pedig a káptalan és egyéb gátló tényezők hatására elakadt. Lehet, hogy félbemaradt az alapítás. Véleményünk szerint a XVI. századi változások nem hozhattak gyökeresen újat a város alaprajzában. A XVI. században seholsem történt terv szerinti városalapítás, különösen nem történhetett ez Magyarországon, ahol a rendkívül költséges kitűzési munkákra végképp nem volt fedezet. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni a telekviszonyok konzerváló erejét: erre a kérdésre még visszatérünk. A feladat: megállapítani, érvényes-e ez Győr esetében 2 Ügy véljük, felesleges itt a német alapítások erőszakos jellegét taglalni. 44