Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Granasztói Gy.: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban

tek a kor politikai, egyházi szervei. Keleten később jelenik meg a burg; a királyi hatalom itt tartósabb; a várak alapítása az egyházalapítással fonódik össze, így keletkeznek a dómvárak. A legjelentősebb burgokhoz tartozott Münster, Hildesheim, Bremen, Hamburg. Grafenburg a XII. században 3—5 ha-on terült el, a kortársak „urbs comitis"-nak nevezték. Kőfal és árok vette körül, erős hidak vezettek a kapukhoz. A falon belül állott a donjon, a „domus" vagy „camera comitis", amelyben a kincstár is található. Csűrökben jelentős készleteket őriztek. A további épületek: az apátsági vagy palota kápolna, a várnagy háza, domus scabinatus. A várnagy a X. század óta állandóan ott tartózkodott és az eredeti katonai mellett lovagi, adminisztratív funkciót is ellátott. Rietschel fedezte fel, hogy számos város a kezdettől sem volt egységes képződmény, hanem két alkatrészből áll. A régi településmag mellett egy tervszerű új létesítményt is találunk. Magdeburg, Merseburg és más városok kapcsán, e tényt megállapítva a topográfiai módszer megalapítója lett. Rörig állította fel a tiszta, alapított város fogalmát, ezekből a fenti dualizmus hiányzik vagy háttérbe szorul. Pirenne állapította meg, hogy a tervszerű, új létesítmény kereskedelmi telep (colonie marchande), újabban pedig Ganshof, a Rajna és a Loire közötti városokat vizsgálva kimutatja az itteni városok többségében a passzív településcsírát, mint kiindulópontot, valamint a fejlődést előrehajtó kereskedő települést. E település a civitas vagy castrum falai előtt elkülönülve megjelenő „burgus", lakói a „burgenses". Szaporodásuk a XII. században figyelhető meg. 1. ábra. Soest, példa a tervszerűtlen, nőtt városra; Diercke, C, Weltatlas (München, 1957) 42