Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sey O.: Adatok a Hanság gerinces állatvilágának ismeretéhez

s 7. ábra. Az égeres szálerdő és lápi növényzet (Schoenetum, Seslerietum) ma már csak a K-i medencében játszanak kisebb szerepet. Helyét a kékper je (Molinia coerulea) foglalta el. A csatornák partján mindenütt gazdagon nő a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) és a széleslevelű gyékény (Typha latifolia), (3. ábra) beljebb az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) a szabad vízfelületen az átokhínár (Elodea canadensis), a tündérrózsa (Nymphaea alba), sárga vizitök (Nuphar lutem) találhatók. A Hanság legjellegzetesebb növényszövetkezete az égeres (Alnetum glutinosae), amely a hansági erdők legnagyobb részét alkotja. Állományát a mézgás éger (Alnus glutinosa) képezi. (7. ábra). Az égererdők aljnövényzete rendkívül buja (5,6 ábra). Az égerfák napsütötte tövénél a szálkás pajzsika (Dryopteris spinulosus), (8. ábra) az árnyékosabb helyeken a nagy csalán (Urtica dioica), magas arany vessző (Solidago gigantea), kúpvirág (Rudbeckia laciniata) sűrűn nőtt tömegei szinte áthatolhatatlanná teszik az erdőt. A sűrű aljnövényzet, az égerfák magasan kiálló gyökerei, a magas szálerdők, a remizek, a növényekkel gazdagon kísért folyópartok, a nagykiterjedésű rétek, mind megannyi változatos élőhely a különböző állatfajok számára. A Hanság élővilágának kutatottsága A Hanság területén rendszeres vizsgálatot, kivéve a növényzetet és a madárvilágot, kutatóink nem végeztek. Területileg Ausztriával való szomszédságából adódóan osztrák kutatók is több alkalommal keresték fel a Hanságot és végeztek megfigyeléseket. 354