Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Timaffy L.: A honfoglaló magyarság hitvilágának maradványai a Kisalföldön

gyár népi hiedelemanyag pontos és részletes összegyűjtése. Ezután meg kell állapítani, hogy ez magyar ethnikus sajátság-e, vagy csak elszórt jelenség, össze kell hasonlítani rokonnépeink hasonló hiedelmével, hogy egyezik-e velük. A szomszédos szláv és germán népek hagyományaival is össze kell hasonlítani, mert ezektől rendszerint eltér a magyar hiedelemanyag. Végül össze kell vetni a magyar történelmi múltból megmaradt hasonló anyaggal, hogy a hagyomány valóban ősi-e és az évszázadok folyamán is népünk kultúrkineséhez tartozott. Módszerének segítségével Diószegi megállapította a sámánhit emlékeit a magyar népi műveltségben.

4 Az ő rendszerében kívánom összegezni én is eddigi kutatásaim eredményeit. A kisalföldi hiedelmek eddig összegyűjtött anyagát a fenti módszertani szempontok szerint végigvizsgálni túlnőne tanulmányom keretein. Ezért elfogadom Diószegi módszertani vizsgálódásának eredményeit, s ezekkel vetem össze meglevő adataimat. A teljesség kedvéért azonban megemlítem a közéjük nem sorolható hagyományainkat is, feltételezhetően, hogy ezek is ősi hitvilágunk maradványai. Honfoglaló őseink hitvilágának eddig legpontosabban igazolt emlékei a sámán, vagyis a magyar: tátos, tudós, természetfeletti képességekkel rendelkező személye köré csoportosíthatók.

5 I. A sámánjelölt kiválasztásával kezdődnek ősi hitvilágunk idetartozó hagyományai.

53 Passzív kiválasztás ez a nyugati aktívval szemben.

6 A magyar tátos, tudós arra születik, pl. foggal (1) és nem tanulhatja meg a tudományt, mint a nyugati varázslók. Már kiskorában a többiektől eltérően viselkedik (2), s természetfeletti lények jelennek meg neki. (3) A sámán természetfeletti ereje ugyanis nem saját magában van, hanem azokban a segítő szellemekben, akik a rendelkezésére állnak.

7 A sámán jelölt környezete ellenáll a kiválasztásnak (4), de ellenszegülésük hiábavaló (5). Ha ellenszegül, szellemei megrontják, sőt meg is ölik, (6) s ha elfogadja, zaklatásai megszűnnek. (7) Ha azonban később abbahagyja a sámánkodást, újra zaklatni kezdik. (8) II. Hogyan kapja a sámánjelölt a tudományát?

8 Elrabolják (elrejtezik, elrévül, nem tud magáról), s ekkor kapja a tudományt (1). Esetleg tátosok viszik el, rendszerint három napra (2), de mindig fiatal korban. Vízbe, vagy tűzbe dobják őket (3), szétdarabolják testüket, kicsavarják kezüket, lábukat, vagy szét akarják tépni őket (4). Megszámolják csontjaikat, hogy van-e felesleges csontjuk (5). Ezután újra összerakják, vérrel ragasztják össze őket, s így kapják a tudományukat (6). III. Fel is avatják a sámán jelöltet.

9 Vizsgát kell tennie, s csak ezután folytathatja tevékenységét. Fel kell másznia az égigérő fára, s baltával vág bele lépcsőfokokat (1). Odafent vérrel kenik be (2). őseink hite szerint ez az égieknek való bemutatkozás és a vérrel megtisztulás szertartását jelenti. 4 Diószegi V., i. m. (1958). 5 Uo. 16. 5a A szövegben szerző ismerteti a kisalföldi hagyománykutatás rendszerét hat római számmal kezdődő fejezetben, az egyes mozzanatokat arabs számmal és betűvel zárójelben jelöli meg. A dolgozatban található ilyen jelzések e rendszerre vonatkoznak. 6 Diószegi V., i. m. 17—57. 7 Uo. 34. 8 Uo. 59—147. 9 Uo. 149—168. 310