Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése
lük némelyek más vidékre kerültek, az általuk lakott telephelyek a hozzájuk kapcsolódó földekkel együtt, továbbra is az elszármazási központ tartozékai maradtak. De nemcsak áttelepülés, öröklés, vagy elköltözés folytán létesültek ilyen idegen várföldek. Gyakran előfordult, hogy maga a király adott egy-egy érdemesebb várjobbágyának várföld jellegű birtokot ajándékba, valamelyik várispánság területén. (Egészen rendkívüli módon alakult ki a szolgagyőri (galgóci) várispánság birtok-álladéka. A Vág mentén elterülő és nagyrészt már más ispánságok körzetébe tartozó, ritkán lakott erdőségek miatt ugyanis távolabbi vidékek királyi birtokait és népeit kellett e váras központhoz csatolni. így történt azután, hogy a szolgagyőri várispánságnak a XIII. század folyamán tizennégy megyésispánság területén — többek között a győri határában is — voltak földjei és népei.) De vizsgáljuk meg ezek kapcsán, hogy mi volt a helyzet a győri várispánság esetében. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a győri várföldek között már említett Dőr és Nóvák tulajdonképpen két ilyen idegen várföldi birtoka volt a győri várispánságnak, mert területileg az első a soproni, a második pedig a mosoni ispánság körzetébe esett. Keletkezésükre vonatkozólag sajnos nincs közelebbi támpontunk, mint ahogyan arról sem szólnak az egykorú oklevelek, feljegyzések, hogy a kora középkori Győr megyének másutt voltak-e ilyen jellegű birtokai. Minden valószínűség szerint igen, legalábbis ezt lehet következtetni az analógia alapján abból a tényből, hogy más várispánságoknak sokkal több tartozék-földjük volt, sőt néha ugyanazon comitatus határain belül szereztek több ilyen várföldi birtokot, mint pl. a mosoni és szolgagyőri ispánság a győri váras központhoz tartozó igazgatási területen. A rendelkezésre álló adalékok szempontjából lényegesen kedvezőbb a helyzet annak a kérdésnek a megvilágítására, hogy az idők során — a XI— XIV. sz.-i Comitatus Jaurinensis határain belül — milyen idegen várföldek létesültek. Ezek szerint a mosoni, pozsonyi, a szolgagyőri és komáromi várispánságoknak voltak itt várföldi birtokaik, mégpedig az alábbi csoportosításban, illetve összetételben : i I. A mosoni várispánság tartozékai Bőny. (Buhun.) Egy 1240-ből származó oklevél szerint a mosoni várjobbágyok telephelye volt („Jobagyones Castri Muusun"), s így abban az időszakban természetesen a mosoni várhoz tartozott. 71 Dörög. (Durug.) A jelenlegi Pertől délkeletre esett e település, amelynek egy része eredetileg a mosoni vár tartozékát képezte. 1252-ben ugyanis IV. Béla király a mosoni és pozsonyi vár birtokai közé tartozó „terra Durug" egy részét Marcel comesnek adta. 72 A birtok-adományozás után azonban még mindig maradt itt földjük a mosoni várjobbágyoknak, mert még 1329-ben is említés történik dörögi birtokukról. 73 Kós. (Kus.) Első ízben 1270-ben szerepel okleveleinkben s egyik része a mosoni vár tartozéka volt. 74 IV. Béla király ugyanis ekkor adományozta ezeket 71 Erdélyi i. m. I. 207. 72 Wenzel i. m. II. 283. 73 Pannonhalmi főapátsági magánlevéltár. Capsa LVIII. O. (Oklevélmásolati könyv.) 74 Fejér i. m. V. 1. 28. 29
