Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

2. kevés és bizonytalan munkaalkalom, mely jelentős munkanélküliséget idézett elő, 3. a lakbérek emelkedése, városokban a családi lakóházak építésének megkötöttségei, városhoz közel eső falvakban: építési könnyítések, 4. a falvakban lakó munkásság, ha elveszti is munkáját, kertjében, illetve kis bérelt földjén legalább annyit képes termelni, hogy az éhenhalást elkerülheti. Legtöbben Bácsa, Győrszentiván, Börcs, Ménfő, Csanak, Écs, Nyúl, Nagyés Kisbarát, öttevény községbe költöztek; s ezekben a helységekben hozzájárultak ahhoz, hogy 8 %-nál nagyobb növekedés jelentkezett. A lakosság összetételében a 20-as években lényeges változás nem következett be. őstermelő ipari: keresk. hitel: 1920: 2116 4,2 o/

0 22 208 44,4% 4889 9,8% 1930: 1806 3,5% 23 309 45,8% 5680 11,2% változás: — 0,7% + 1,4% + 1,4 % közlekedés: alkalm. érteim, egyéb: 1920: 4082 8,1% 16 741 33,5 % 1930: 3319 6,9% 16 767 32,6 % változás: — 1,2 % — 0,9% Győr gazdasági életéből mindenekelőtt az ipar helyzetét kívánom kiemelni. Az első világháború előtt megindult ipari fejlődés a Horthy-rendszerben folytatódott. Erre a fejlődésre azonban rányomta bélyegét a kapitalista jellegből eredő válság — ideiglenes stabilizáció — és az egyoldalúság. A gyárak többsége kislétszámú munkásságot foglalkoztatott, többségében korszerűtlen felszereléssel rendelkezett és egészségtelen munkakörülmények között termeltek a munkások. 1920-ig alakult üzemek száma: 58. 1928-ban üzemben levő gyárak száma: 60. Összetétele: vas, fém, gép: kő, agyag: fa, csont: fonó, szövő: éleim.: vegyi: összes: 6 8 7 13 18 8 60 Munkásaink száma: 1281 94 432 2148 1257 331 6533 Az első világháború utáni válság időszakában gyárak álltak le, illetve minimálisra csökkentették termelésüket. Az infláció fokozta a termelési bizonytalanságot. (Mindezeket bizonyítja pl. a kereskedelemmel foglalkozók helyzetjelentése: vásárlók és iparcikkhiányról panaszkodtak.) Völgyi F. tanulmánya szerint a munkanélküliek száma elérte a 8000 főt. Ha ez az adat megállja a helyét, akkor katasztrofális a kép. Ezt az adatot egyébként valószínűsíti az a tény, hogy az építőipar teljes pangás állapotában volt. További vizsgálódásra vár az ideiglenes stabilizáció lezajlása. A jelenleg birtokunkban levő adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy először a könynyű- és az élelmiszeripar, majd a nehézipar heverte ki (viszonylagosan) a válság okozta károkat. A kisiparra vonatkozóan nagyon hézagos adatokkal rendelkezünk. Miután 281