Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

súlyt kell fektetni. Györffy Istvánnak az alföldi kertes városokkal kapcsolatos kutatásaira hivatkozva figyelmeztetett arra, hogy a kertesség bizonyos jelen­ségei Győrött is megtalálhatók (a törökök által okozott károkról felvett jegyző­könyvek említik az állattartó kerteket). Ez annál fontosabb, mert Tálasi István és Hof er Tamás kutatásai alapján ma már nem keleti, hanem európai kertes város-típusról (beszélünk. Sajnálatosnak tartotta, hogy az agrártörténeti vonat­kozások, amelyek Jenéi régebbi dolgozataiban nagyobb hangsúlyt kaptak, most a referátumban háttérbe szorultak. Váczy Péter második felszólalásában MeUayval szemben hangsúlyozta, hogy a városnév eredeti alakja kettős hangzón alapul, s ezt őrizte meg a min­dig konzervatív latin forma is. A kettős hang egy „g" hang kiesésére mutat. Az 1240—42-i ,Gourin' (Győrön) alak pontosan megfelel a török ,jogur' alaknak. Kralovánszky Alán muzeológus (Bpest) a város települési előzményeivel kapcsolatosan elmondotta, hogy a késő-avarkori téglavető-dűlői temetőt a 10. század közepéig használták, s ugyanennek a temetőnek sírjaiban — hasonlóan a korabeli avar temetőkhöz — az ókeresztény temetkezési ritus megléte ki­mutatható. Lengyel Alfréd válaszában köszönetét fejezte ki a hozzászólásokért és örö­mét, hogy a régészek és nyelvészek részéről együttműködési készség nyilvánult meg. Győr nevének kérdését nem tartotta eldöntöttnek, s a maga részéről to­vábbra is a Győr nemzetség ősének nevéből való származást látja a legvaló­színűbbnek. Meggyőződése szerint 1271-ben a polgárság megkapta az autonó­miát, ennek kifejlődését azonban akadályozta, hogy a város egy része továbbra is a káptalan ill. püspök birtokában maradt. Befejezésül a részlettanulmányok és levéltári kutatások szükségességét hangoztatta. Jenéi Ferenc válaszában főképpen a városalaprajz és az autonómia kér­désével foglalkozott. Az 1565-i telekkönyvet ma helytelenül ítéljük meg, mivel azt Villányi csak részben adta ki. A teljes telekkönyv hatalmas átalakulást mutat, a piac is csak 1617-re nyerte el mai nagyságát és alakját. A kertesség­nek is vannak középkori hagyományai, melyek a 16. század után — a marha­kereskedelem fellendülése nyomán — élednek újjá a 17. században. A város a regedéi szerződésig ténylegesen élvezte a libera regia civitast megillető elő­jogokat, a 14. század folyamán többször előfordul a „cives regales intra et extra castrum" kitétel. Barkóczy László kandidátus (Bpest) írásban beküldött hozzászólásában a Káptalan-domb kérdésével foglalkozott. Az 1955-íben meghúzott két kutatóárok közül az egyik jó profilt adott (ezt Borbiró V. és Valló I. részben közölte). A metszetből kiderült, hogy a mai felszíntől számítva 650 cm kultúrréteg al­kotja a domb jelentős részét. A metszet szintjeit a város más pontjain meg­állapított szintekkel kell összehasonlítani. Sáry István: A kapitalista Győr A kapitalizmus korszakának magyar városi fejlődésében jelentős szerepet játszó Győrnek ma még nincs összefoglaló monográfiája és sajnos a rendel­kezésre álló irodalom bibliográfiájának összeállítása sem okoz különös nehéz­séget. Az összefoglaló jellegű munkák közül általános társadalmi, gazdasági korkép kialakításához a legjelentősebb Völgyi Ferenc: „Győr gazdasági élete számokban 1867-től napjainkig" c. 1940-ben megjelent tanulmánya. A munka 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom