Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról
a városkép kialakulását előidéző okok, jelenségek vizsgálata mellett — a Mohács előtti évszázadok viszonylatában is — igen értékes, haladó szellemben megírt, gazdasági és társadalmi vonatkozású fejlődéstörténeti elemzéseket ad. — Kár, hogy megállapításai, adatközlései során kissé fukarul bánt a forráshivatkozásokkal, a dokumentáció lelőhelyeit feltüntető jelzetekkel, de ennek a műnek felhasználása — műszaki és építésművészeti jellege mellett is — okvetlenül szükséges, hiszen a város szerkezetét és külső arculatát formáló erők szoros összefüggésben álltak a történeti események láncolatával s így kihatásaikat a kutatónak mindenképpen számításba kell vennie. A felsorolt műveken kívül természetesen számos olyan tanulmány került ki a sajtó alól, amely adalékaival, egy-egy kérdés-komplexumot érintő okfejtéseivel igen jó szolgálatokat tehet a város középkori múltját felölelő anyaggyűjtés, valamint a végleges kidolgozás sokrétű munkájának területén. Gondolok itt elsősorban Bedy Vince (A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században), Csizmadia Andor (Győr közigazgatása a városi rangra emelés előtt. Győr városjoga az Árpádok alatt), Czech János (Győr város története 1594-ig), Lovas Elemér (Győr város kialakulásának vázlata, Pannónia római úthálózata Győr környékén), Maggiorotti-Banfi (Győr vára), Mohi Antal (Győr eleste és visszavétele), Pfannl Jenő (A győri vár a középkorban), Ráth Károly (Győr története, A Győr megyei hódoltságról), Szabady Béla (Győr város kialakulása) és Szőke Béla (Fejezetek Győr koraközépkori történetéből) munkáira, továbbá a „Győri történeti és régészeti füzetek", valamint a „Győri Szemle" idevágó cikkeire. Saját munkáim közül a „Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében" és a „Győri várispánság kialakulása" címen készített tanulmányaimat sorolnám a fentiekhez. * A felsorolt irodalom alapján ma a város középkori történetének legfontosabb kérdéseit a következőkben jelölhetjük meg: Űgy látszik, hogy Győrben sem beszélhetünk etnikai kontinuitásról, legfeljebb arról, hogy a rómaiak által erődként használt mai Káptalan-domb lett a későbbi vár és város magva, s hogy ennek a helynek eredeti latin neve a szomszédos német nyelvterületen fennmaradva a város német nevének (Rab) alapjává lett. Ez a tény egyben felveti a Győr és a Jaurinum nevek kérdését is. Az új hazát kereső magyarság, mely nemzetségei szállták meg a mai Győr helyét és közvetlen környékét s a telepedés kezdeti szakaszában milyen vonalon érvényesült a szórványos szláv őslakosság hatása? (Észlelhetők-e germán eredetű behatások?) Milyen tényezők hatásaként lett Győr püspöki és várispánsági székhely? Milyen volt a város mai területének és a közelebbi környéknek települése, milyenek voltak a birtokviszonyok, mennyiben jelentett ezekben változást az 1271. évi privilégium? Hogyan kell értékelnünk a város feltehetően középkori alaprajzát? A régi vár ill. város Káptalan-dombot elfoglaló kialakuló települése mellett ui. egy a keletnémet tervszerűen alapított városokra emlékeztető alaprajzot találunk. Német lakosságról azonban nem tudunk, s így felmerül a kérdés: helyes-e a 16—17. századi alaprajznak a 13. századra való vissza vetítése? Hogyan alakult a városi polgárság és a város egy része felett továbbra is földesúri joghatóságot gyakorló püspök viszonya? Milyen népelemekből tevődött össze a település népessége a várossá fejlődés első időszakában? Kik voltak a Zoi
