Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

nyugalmazott jószágigazgató és egy „vitéz" (nyugalmazott) igazgató tanító. 101 Mosonmagyaróvárott (a nyár folyamán) a kisgazdapárt három küldöttje a nem­zeti bizottságba a fasizmus Magyar Egység Pártjának helyi vezetője volt. Ami­kor a kommunista küldöttek ezek és a nemzeti bizottság „vitéz" elnöke ellen tiltakoztak, a kisgazdapárt küldöttei a régi módszerek, frázisok („Űjra a magyar emel vádat a magyar társa ellen, újra felüti fejét az örök magyar átok, az egymás elleni áskálódás..." stb.) hangoztatásával elérték, hogy a nemzeti bizottság többsége leszavazta a kommunisták javaslatát: nem távolították el a fasiszta elemeket és a „vitéz" elnököt. 102 A becsületes, demokratikus gondol­kodású képviselő jelöltjeik mellett olyan kipróbált ellenforradalmárokat talál­hatunk, mint Czupi Bálint (1919-ben ellenforradalmár, 1939-foen nyilas kor­tesvezér, disszidálása után a „Szabad Európa" rádió „Bálint gazdája"), Hajdu­Németh Lajos (fasisztamentő), Jaczkó Pál és Komlós Géza, 103 továbbá „ ... Ko­vács Jenő újmalomsoki bíró, aki a fasiszta uralom alatt a nyilaspárt szervezője volt, a felszabadulás után belépett a kisgazdapártba. Sőt az élelmes nyilas bíró odáig ment a helyezkedésben, hogy kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő lett." 104 „A reakciós erők értettek hozzá, hogy kihasználják a számukra kínálkozó lehetőséget arra, hogy ... megerősítsék befolyásukat a tömegekre. A tömegekre gyakorolt befolyásuk fenntartása érdekében szolgálatukba tudtak állítani egy nagy erőt: a múltat. Hazug demagógiával meglovagolták a tömegek vallásos érzését, ragaszkodását a magántulajdon elvéhez, az ellenforradalmi propaganda hatásaként keletkezett félelmet a kommunistáktól." 105 Ilyenek voltak a pártviszonyok, amikor megindult a választási küzdelem. A kommunisták döntő többsége, vezetőségének egésze — megyénkben is — a közös (MKP—SZDP) választási lista mellett foglaltak állást, hogy a mun­kásság és a demokratikus erők még szorosabb összefogása verje vissza a mind­jobban támadó reakciót, s megerősítsék a parlament baloldalát (ezzel országos méretekben erősítsék a demokrácia táborát). (22. ábra.) 106 Közös listát követelt a Szakmaközi Bizottság: „ ... a munkásegység érdekében követelik Győr dol­gozói, hogy az országos választásokon is egy listán induljon a Magyar Kom­munista Párt és a Szociáldemokrata Párt." 107 Ez bizonyítja, hogy a közös lis­tával egyetértett a szociáldemokrata párt egyszerű tagjainak jó része. „Vannak azonban — írta Szántó Zoltán — mind az SZDP-nben mind az MKP-ban, akik nem hívei a munkásegységnek; azok jobbról, ezek »halról« támadják a két munkáspárt összefogását. A munkásegység jobboldali ellenzői a két munkáspárt közötti viszonyt azért szeretnék lazítani, mert nem kenyerük a népi demokrácia. Ma is régi ábrándképük lebeg szemük előtt: a nagytőke és a munkásarisztokrácia »demokráciája«." „Akik álradikális jelszavakkal »balról« akarják megfúrni az egységet, szintén a reakció malmára hajtják a 101 GyÁL NB iratok 1945. máj. 30-i jkv. 102 Uo. máj. 28-i jkv. 103 DSzN I. évf. 66. sz. 104 Uo. 43. sz. 105 Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből (Bpest, 1955) Molnár J., Harc a reakció ellen 296. 106 XJM helytörténeti raktár 55.1.1. lsz. 107 DSzN I. évf. 36. sz. 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom