Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
szállítják őket. 60 A munkáspártok azonnal és erélyesen válaszoltak erre. A rendőrséget mozgósították, és röplapokkal világosították fel a szülőket az igazságról. (7. ábra). 61 A háború közvetlen befejezése után különösen lényeges az egészségügyi helyzettel való foglalkozás. A nagyszámú betemetetlen halott, a folyók által sodort holttestek (és azok megakadása a hídroncsoknál) súlyos járványveszélyt hordtak magukkal. Rendeletet hoztak tehát a halottak azonnali eltemetésére. A kórházak, gyógyszertárak kifosztva álltak, az orvosok nagy részét Németországba vitték, vagy önként mentek oda. (Ez tovább súlyosbította a helyzetet.) Kellett tehát olyan szerv, amely a meglevő erőkkel helyesen gazdálkodik (orvosés gyógyszerellátás, kórházi férőhelyek biztosítása stb.). Kezdeti időben vállalta és jól megoldotta ezt a feladatot a nemzeti bizottság. Lényegesen nagyobb munkát vállaltak és láttak el a nemzeti bizottságok falun, mint városon. Ez a falu sajátos helyzetéből (a közigazgatás lassúbb fejlődése, a központi hivatalok távolsága, az üzemi bizottságok hiánya) és az antifeudális agrárforradalom feladataiból adódott. A mezőgazdasági termelés beindítása: a talpraállás másik legdöntőbb feladata. Sok falusi családfő és legény hiányzott a termelésből (katonaság, hadifogság). Kevés volt az igaerő és a traktor (ehhez alig rendelkeztek nyersanyaggal). A talpraállással párhuzamosan kellett megvalósítani a földreformot. Ugyanakkor vidéken erősen hatott a reakció megfélemlítő, rémhír terjesztő tevékenysége. Mindezek (és sok más ok) ellenére mégis biztosítani kellett a termelés beindítását, minden talpalatnyi föld megművelését; a katasztrofális közellátási helyzetből csak ezek segítségével kerülhettünk ki. Ilyen körülmények között abban az esetben lehetett eredményt elérni, ha a legszélesebb néprétegek összefogását megvalósítják. Erre vállalkoztak a falusi nemzeti bizottságok, és lényegében jól oldották meg. A falusi termelő munka megszervezését segítette a Győr megyei nemzeti bizottság azzal, hogy kötelezte az igásállattal rendelkezőket a szántási munkák elvégzésére, ellenkező esetben elkobozza azokat. 62 Saját hatáskörének tekintette a traktorok számbavételét és munkába állítását. 63 A traktorok üzemanyagának beszerzését és tárolását, kiutalását magának tartotta fenn, mert „ ... bizalmatlan a Vármegyei Közellátási Felügyelőség tisztviselőivel szemben." 64 Határozatot hozott a jogtalanul szerzett lovak elvételére és átadására a termelő munkát végzők számára. 65 Ezzel igyekezett gátat vetni az igauzsorának és a kupeckedésnek stb. A szovjet hadsereg által átadott 16 lovat kiosztotta a legjobban rászoruló földhözjuttatott gazdák között. 66 A rábapatonai nemzeti bizottság a székeskáptalantól megváltott lovakat és sertéseket kiosztotta a volt gazdasági cselédek között. 67 Foglalkoztak az állategészségüggyel is. 68 A győrszentiváni nemzeti bi60 SzGy I. évf. 19. sz. 61 XJM helytörténeti raktár 54.473.1. lsz. 62 GyÁL NB iratok 1945. máj. 4-i jkv. 63 Uo. máj. 11-i jkv. 64 Uo. máj. 4-i jkv. 65 Uo. máj. 25-i jkv. 66 Uo. 1946. jan. 24-i jkv. 67 Uo. 1945. máj. 2-i jkv. 68 Uo. máj. 28-i jkv. 217