Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
taibb és a legkövetkezetesebb programmal rendelkező Magyar Kommunista Pártnak kellett betölteni. Megalakult a MKP Északdunántúli Területi Pártbizottsága (vezetői: Szántó Zoltán, Katona János, Dömötör Ferenc), az MKP Felsődunántúli Szervezete (párttitkár: Molnár Ferenc). A kommunista pártnak kellett példát mutatni, tervet kidolgozni és magával ragadni a többi pártot az újjáépítés megindításában. Ehhez mozgósítani kellett a pártokat és a tömegeket a fasizmus és a fasiszta maradványok ellen. (Ezt szemléletes plakátok segítették. 5. ábra 12 ). A kommunista párt után megalakult a Szociáldemokrata Párt megyei szervezete. Viszonylag gyors ütemben hívták életre alapszervezeteiket. Munkájukat megkönnyítette az, hogy bizonyos hagyományokra támaszkodhattak. A Horthyrendszerben erős szervezeteik voltak megyénkben, különösen Győrött. (Ennek bizonyítéka, hogy az ellenforradalom rendszerében, a 20-as évek elejétől, Győr két országgyűlési képviselője közül az egyik mindig szociáldemokrata volt. A munkásosztály ezzel is kifejezte baloldaliságát és legális formában a rendszerellenességét. Győr város törvényhatósági bizottságába — általában — 6—8 szociáldemokrata képviselőt delegáltak a munkáslakta kerületek.) A párt több évtizedes múltja azt is lehetővé tette, hogy régi, reformista vezetői kerüljenek a felszínre, és átvegyék a párt irányítását. (Malasits G., Medey I., Udvaros L, Puskás T.) Ez a tény rövidesen éreztetni kezdte visszahúzó hatását. Ezután alakult meg a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt megyei szervezete. A parasztpártba megyénkben is a szegényparasztok léptek be; vezetői főként az értelmiségből kerültek ki. A kisgazdapártnak nálunk is heterogén volt az összetétele. A vagyonos és a középparasztok adták a párt tömegerejét, mellettük azonban megtaláljuk a kis- és a törpebirtokos parasztok egy részét is. Ebbe a pártba lépett be a kispolgárság, a közép- és nagy burzsoázia ; ezt támogatta a nagy befolyással rendelkező katolikus egyház. (Többek között: Méhely László földbérlő és részvénytársasági igazgató, Lates János malomtulajdonos, Benes György, Hámori Pál, Adler Pál nagykereskedők, Pollák Károly likőrgyáros, Mészáros Ferenc részvénytársasági igazgató, Pokorny Miklós kanonok, Lukács Dezső plébános stb.) 13 A vezetés rövidesen jobboldalivá vált. A kommunista pártnak mindenek előtt meg kellett teremteni a nemzeti összefogás alapját és előfeltételét: a munkásegységet, majd pedig erre az egységre felépítve: a nemzeti összefogást. A munkásság tömegei akarták és követelték az összefogást, a parasztság is emellett tett hitet. A nemzeti egység alapjául szolgáltak az általános demokratikus feladatok: a földreform, a köznevelés demokratizálása, az ország újjáépítése, a parlamentarizmus stb. A demokratikus átalakulás a munkásosztály mögé sorakoztatta fel a polgári és kispolgári erők széles tömegét. így lehetővé vált a megindulás időszakában a pártok, az osztályok közötti összefogás, a megye pártjainak koalíciója. Az egységfront ilyen szélesen csak rövid ideig tartott, mert az ellentétek (célokban és módszerekben) már a nyár folyamán erőteljesebben jelentkeztek. A kiadott rendelkezések alapján, de a kommunisták kezdeményezésével kibontakozott az a demokratikus tömegmozgalom, melynek során megalakultak Győrött, majd az egész megye területén a nemzeti bizottságok. Mosonmagyaróvárott a kommunista párt hívta meg a nemzeti bizottság alakuló ülésére a többi párt képviselőit. Ezek közül egyesek (pl. a szociáldemokrata párt) akkor 12 XJM helytörténeti raktár 54.491.25. lsz. 13 GyÁL NB iratok 1945. máj. 30-i jkv. 210
