Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése
A KIRÁLYI (GYŐR) MEGYE TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, SZERVEZETI FEJLŐDÉSE A várispánság, illetve a királyi Győr megye kialakulásának, szervezeti felépítésének (a tanulmány I. közleményében)* vázolt ismertetése után felmerül az a kérdés, hogy kezdetben milyen nagyságú lehetett a győri várhoz tartozó körzet, vagyis meddig terjedt ki e váras központ hatásköre a közelébe eső királyi birtokok igazgatása szempontjából? Kimerítő választ erre természetesen nem lehet adni, miután a megmaradt forrásanyag nagyobbrészt későbbi eredetű és többnyire csak olyan vonatkozásokban tesz említést a vár hatósága alá tartozó földekről, birtokokról, amennyiben azok királyi adományozás folytán egyházi, vagy világi tulajdonba kerültek. Hozzávetőleges képet azonban lehet alkotni, sőt kell is, mert hiszen az így kirajzolódó terület ad leginkább tájékoztatást a királyi, majd belőle alakult nemesi Győr megye — relatív értelemben — véglegesnek tekinthető nagyságának rekonstruálása tekintetében. — Minthogy Győr esetében (a kifejtettek alapul vételével) az a helyzet állott fenn, hogy a váras központ székhelye földrajzilag összeesett az udvari gazdaságok egyetlen centrumával, a várispánsági (királyi megyei) hatásterület problémájának tisztázása egyúttal a győri udvarnok-ispánság gazdasági kerületének kiterjedésére is fényt vet. Feltételezhető ugyanis, hogy az utóbbi a saját működési körzetét a megyésispánság területi elhatárolódásához alkalmazta és szabta. A kettős kérdés megvilágítására mindenesetre úgy nyerhetjük a legbiztosabb támpontokat, ha a rendelkezésre álló gyér adatok felhasználásával először is megállapítjuk azt, hogy melyek voltak a győri várföldek, tehát a győri vár királyi birtok-tartozékai. Az eddig felkutatott okleveles anyag ide vonatkozó adalékai szerint a püspökség rendelkezésére bocsátott fellegváron kívül eső közvetlen várkörnyék — tehát a mai Káptalandomb — területén kívül ezek a következőkből tevődtek össze: Balony. (Bolon.) A győri várnép földje volt és egyúttal királyi udvarnokok telephelye. A XIII. század derekán uralkodói adományozás folytán Balony nagyobb része már a győri székesegyház birtokai közé tartozott. 1 Később 1284ben IV. László király ehhez még további 40 hold várföldet csatolt a balonyi határból. 2 Dör. (Jelenleg a csornai járáshoz tartozik.) 1226-ban II. Endre király Osli comes fiainak adományozta Maglóc és Barbacs nevű soroni várföldeket és az *A tanulmány I. része az Arrabona 1963. évi 5. számában került leközlésre. 1 HO I. 50. 2 Fejér Gy., Codex Diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. V. 1. 45. és V. 3. 231. 2* 19
