Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

illetők, hogy állásuk hü betöltésétől ezrek érdeke függ s a társadalom remegő vággyal csüng lépteiken" — „Négy éve már, mióta a város bizalma oda állította az iskolaszéket a városi kath. tanügy élére; s mit tett eddig? Eddig legfölebb csak elnökét látták az iskolák falai időnként a vizsgák alkalmával, ezzel punktum; az iskolaszék utánnézése véget ért" — »Hány gyerek női fel a „czigánylapos", „pajta-alja" s a „békavár" környékén, kik nélkülözik még a bötüismérést is?«

27 Időközben az iskolaszék jelentése alapján a városi közgyűlés is napirendre tűzte a tanfelügyelő jelentését és hírlapi cikkeit. 1872. december 2-i közgyűlésen a következő kérdés megvitatására került sor: „Felemlitetett: miszerint Vargyas Endre másod tanfelügyelő, a helyben megjelenő "Győri Küzlöny" czimü hetilap tübb számaiban „Tanügyi elmefuttatások" czime alatt megjelent közleményeivel a nép oktatás ügyét Győr városában a legsötétebb színben valótlan adatok alapján igyekszik feltüntetni, s mind az iskolai bizottmányt, mind pedig a város hatóságát is kíméletlen, sőt sértő kifejezésekkel illeti, és a nép oktatás körüli vastag mulasztásokkal vádolja—minek folytán inditványoztatott, hogy nevezett másodtanfelügyelőnek ezen sértegetései és rágalmazásai miatt, e helyről! eltávolittatása végett a Vallás és közoktatási Nméltóságu m. kir. minisztériumnál a kellő lépések megteendők volnának.«

28 A felhozott indokok alapján készült határozatot a város felterjesztette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Az alapvető kérdésekben természetesen a törvényhatóság által emelt vádak nem fedték a valóságot. Az iskolák helyi felügyeleti szerveiről szóló fejezetben már láttuk azt, hogy az iskolaügyi kérdéseknek milyen labirintuson kellett keresztül menniök. Ezen kívül a város fenntartott elemi iskoláinak felekezeti jellegét meghagyta, felettük azonban egy vegyes hitfelekezetűekből álló közgyűlés rendelkezett. Ebből a helyzetből az következett, hogy bármilyen igyekezet is történt a népiskolai reform érdekében, abból eredmény alig született. Hogy a város törvényhatósága mégis a tényekkel ellentétben nyilatkozott, az csak azzal magyarázható, hogy az állami felügyelet jelentkezése terhére volt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1873. február 7-i leiratában óvatosan járt el. Egyrészt méltatta a város közoktatásügyi érdemeit, másrészt tudomásra hozta, hogy a felhozott indokok alapján a tanfelügyelő kívánt elhelyezését el nem rendelheti. A leirattal egyidőben valószínű a tanfelügyelő is kaphatott eljárására nézve bizonyos utasítást, mert nyílt összecsapásra a továbbiakban nem került sor. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy a törvény szellemében továbbra is munkálkodjék. Város által fenntartott elemi iskolák állapota, elhelyezése A kiegyezés után a városilag fenntartott és segélyezett római katolikus elemi iskolák állapotának és felszerelésének felülvizsgálására az iskolaszék megalakítása után került először sor. A jelentések szerint, melyeket kiküldött albizottmányok az egyes osztály-tanítók előadásai alapján állítottak össze, élesen elkülönítődnek a bel- és külvárosi népiskolák. Eszerint a belvárosi rk. fiúiskola a Mária Terézia által adományozott Megyeház utcai (jelenleg zeneiskola) épületében volt elhelyezve. Iskolai célra rendelkezésére állt öt tanterem, egy termé27 Uo. XVI. évf. 96. sz. 28 GYÄL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 717/1872. 196