Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

illetők, hogy állásuk hü betöltésétől ezrek érdeke függ s a társadalom remegő vággyal csüng lépteiken" — „Négy éve már, mióta a város bizalma oda állította az iskolaszéket a városi kath. tanügy élére; s mit tett eddig? Eddig legfölebb csak elnökét látták az iskolák falai időnként a vizsgák alkalmával, ezzel punk­tum; az iskolaszék utánnézése véget ért" — »Hány gyerek női fel a „czigány­lapos", „pajta-alja" s a „békavár" környékén, kik nélkülözik még a bötüis­mérést is?« 27 Időközben az iskolaszék jelentése alapján a városi közgyűlés is napirendre tűzte a tanfelügyelő jelentését és hírlapi cikkeit. 1872. december 2-i közgyűlésen a következő kérdés megvitatására került sor: „Felemlitetett: miszerint Vargyas Endre másod tanfelügyelő, a helyben megjelenő "Győri Küzlöny" czimü hetilap tübb számaiban „Tanügyi elmefuttatások" czime alatt megjelent közleményei­vel a nép oktatás ügyét Győr városában a legsötétebb színben valótlan adatok alapján igyekszik feltüntetni, s mind az iskolai bizottmányt, mind pedig a város hatóságát is kíméletlen, sőt sértő kifejezésekkel illeti, és a nép oktatás körüli vastag mulasztásokkal vádolja—minek folytán inditványoztatott, hogy nevezett másodtanfelügyelőnek ezen sértegetései és rágalmazásai miatt, e helyről! eltávo­littatása végett a Vallás és közoktatási Nméltóságu m. kir. minisztériumnál a kellő lépések megteendők volnának.« 28 A felhozott indokok alapján készült ha­tározatot a város felterjesztette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Az alapvető kérdésekben természetesen a törvényhatóság által emelt vádak nem fedték a valóságot. Az iskolák helyi felügyeleti szerveiről szóló fejezetben már láttuk azt, hogy az iskolaügyi kérdéseknek milyen labirintuson kellett keresztül menniök. Ezen kívül a város fenntartott elemi iskoláinak felekezeti jellegét meg­hagyta, felettük azonban egy vegyes hitfelekezetűekből álló közgyűlés rendel­kezett. Ebből a helyzetből az következett, hogy bármilyen igyekezet is történt a népiskolai reform érdekében, abból eredmény alig született. Hogy a város tör­vényhatósága mégis a tényekkel ellentétben nyilatkozott, az csak azzal ma­gyarázható, hogy az állami felügyelet jelentkezése terhére volt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1873. február 7-i leiratában óvatosan járt el. Egy­részt méltatta a város közoktatásügyi érdemeit, másrészt tudomásra hozta, hogy a felhozott indokok alapján a tanfelügyelő kívánt elhelyezését el nem rendelheti. A leirattal egyidőben valószínű a tanfelügyelő is kaphatott eljárá­sára nézve bizonyos utasítást, mert nyílt összecsapásra a továbbiakban nem került sor. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy a törvény szellemében továbbra is munkálkodjék. Város által fenntartott elemi iskolák állapota, elhelyezése A kiegyezés után a városilag fenntartott és segélyezett római katolikus elemi iskolák állapotának és felszerelésének felülvizsgálására az iskolaszék megala­kítása után került először sor. A jelentések szerint, melyeket kiküldött albizott­mányok az egyes osztály-tanítók előadásai alapján állítottak össze, élesen elkü­lönítődnek a bel- és külvárosi népiskolák. Eszerint a belvárosi rk. fiúiskola a Mária Terézia által adományozott Megyeház utcai (jelenleg zeneiskola) épüle­tében volt elhelyezve. Iskolai célra rendelkezésére állt öt tanterem, egy termé­27 Uo. XVI. évf. 96. sz. 28 GYÄL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 717/1872. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom