Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

magában foglaló tankerületben az állami felügyeletet egyedül képviselte, gyakorlati tapasztalatokat úgyszólván alig szerezhetett. Egy éves tevékenysége alatt így Győr város népiskolai viszonyairól is kizárólag csak a városi hatóság által megküldött statisztikai táblázatokból alkothatott véleményt. Utódja, Hiloczky Béla 1870. júl. 2-i kinevezésével már bizonyos élénkség jelei mutatkoznak Győr megye népiskola ügyében. A tankerületi iskolatanács gyakorlati működése tulajdonképpen ettől az időtől kezdődik. A falusi iskolaügyi viszonyok törvénynek megfelelő rendezési munkálatai azonban, annyira igénybe vették a nevezett szerveket, hogy a város iskolaügyével egyáltalán nem is foglalkoztak. A Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium leirataira viszont a város minden esetben azzal válaszolt, hogy fenntartott elemi iskoláira nézve a kívánt intézkedéseket mindenkor megtette és a jövőre nézve is meg fogja tenni. Gyakorlatilag tehát a város közigazgatási hatósága a saját maga által meghatározott módon viszonyult a népiskolai törvényhez. Ez azt jelentette, hogy népiskolai viszonyainál fogva csak azokon a pontokon tekintette a törvényt mértéknek, melyekkel éppen szemben találta magát. Győr megye közigazgatási hatósága viszont, mely népiskolákat nem tartott fenn, a tankerületi iskolatanács munkáját figyelve egyre jobban rádöbbent arra, hogy a népiskolai reform végrehajtásának komoly akadályai vannak. Ennek megfelelően feliratot intézett az országgyűléshez, melyben az alábbiak figyelembe vételével újabb törvényjavaslat előkészítésére kérte utasíttatni a vallás és közoktatásügyi minisztert: „az 1868. évi XXXVIII-dik törvényczikk rendeletéhez képest felállított iskolatanácsnak hatásköre akként kiterjesztessék: miként ez ne csak a közös iskolákra, hanem felekezeti és magántanodákra is felügyelést gyakorolhasson, s ennélfogva ha szükségesnek találja, magának küldöttei által az iskolák 'berendezéséről, s a tanítás módjáról közvetlen is meggyőződést szerezhessen, s ekként a törvény 14-dik §-a rendeletéhez képest őrködhessen a felett, hogy a törvényben foglalt feltételek pontosan teljesítessenek."

21 Indokolásképpen a fentiekre nézve felhozta, hogy a tanfelügyelő a tankerület népiskoláinak meglátogatására egyedül nem képes, az iskolatanácsnak viszont „semmi teendője nincs, s csak tétlenül kénytelen nézni a felekezeti iskolák nagy részben félszeg eljárását, számtalan hiányait és gyarlóságait."

22 Győr város közgyűlése tárgyalás alá vévén a pártolás végett megküldött felterjesztést úgy határozott, hogy az iskolatanács hatáskörének kiterjesztését a falusi felekezeti iskolákra nézve helyesnek tartja. A városi iskolaügyi viszonyokkal kapcsolatban viszont úgy nyilatkozott, hogy „Győr városának összes hitfelekezeti iskolái a felügyelet gyakorlása tekintetéből jóval is kedvezőbb viszonyok közt vannak mint más vidéki népiskolák; mivel városunk területén levő hitfelekezetek a tanügyi és fegyelmi viszonyokra valamint az iskolai törvények... megtartására is maguk ügyelnek fel, valamint szakavatott s általában a nevelés ügyét szivükön hordozó férfiakból álló bizottmányaik által iskoláikat időközönként meg is látogattatják",

23 ennélfogva a tankerületi iskolatanács hatáskörének ezek fölé való kiterjesztése felesleges. Tehát, míg a város röviddel ezelőtt nemzeti közös iskolák felállítását sürgette, addig most a felekezetileg megosztott iskolaügyi viszonyokról kedvezően nyilatkozott. A felfogásnak ilyen nemű megváltozása valószínűleg abban leli magyarázatát, hogy a város, a nagyrészt megyei tagokból álló és a megye bizottmánynak 21 Uo. 247/1871. 22 Uo. 247/1871. 23 Uo. 256/1871. 194