Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

népiskolák szervezet, tanmód, iskolakötelezettség, korhatár stb. tekintetében a legkülönbözőbb változatokat mutatták. Ezen viszonyok rendezése várt a kiegyezéses alapon létrejött második felelős magyar minisztériumra. Eötvös, vallás- és közoktatásügyi miniszterré történt kinevezése után, még a kiegyezés évében azonnal hozzá is kezdett a népiskolai reform előkészítéséhez. 1867-ben országos felhívást bocsátott ki népnevelési egyletek alakítására. Ebben hangsúlyozta, hogy az iparfejlődés és művelődés előmozdítása érdekében a népnevelés terén feltétlenül reformokra van szükség. A népiskolai törvény előzetes magyarázataként értékelhető felhívásában kifejezésre juttatta, hogy az oktatás szabadságának érvényesítése mellett az állami felügyelet biztosítását kívánja. Az alapelv szerint mindegy, ki tart fenn bizonyos népoktatási tanintézetet, a népnevelés előmozdítása a lényeg. Ennek megvalósításához viszont társadalmi közreműködésre van szükség. „ ... Annyival inkább áll ez pedig nálunk, hol a népnevelés jelenleg csaknem kizárólag hitfelekezetek kezében van, s onnét a közérzület sértése nélkül ki sem vétethetik; és ahol a jelen financiális helyzetünkben semmi kilátásunk sem lehet arra, hogy a törvényhozás a kormányt a népnevelés által szükségelt pénzösszegekkel oly bőven láthassa el, minőt az ügynek tisztán állami kezelése igényelne .. ."* Eötvös tehát, mikor a népnevelés érdekében társadalmi mozgalmat kívánt megindítani egyben azt is kifejezésre juttatta, hogy a fennálló viszonyok rendezése csak az érdekek kölcsönös kiegyeztetésével mehet végbe. Ez egyben azt jelentette, hogy e téren a polgári igényeket teljesen kielégítő radikális reformra nem fog sor kerülni. Az egyletek szervezésére vonatkozó felhívást még ugyanazon évben egy gyakorlati intézkedés is követett. 1867 december 3-án Eötvös, az egyes tankerületi főigazgatóknak és tanügyi hatóságoknak megküldte a következő évben általa megindítandó „Néptanítók Lapjá"-nak tervezetét. A lap beindításának igényét a szerkesztőség a következőképpen indokolta: „Népünk művelésében kétségkívül a népiskolák tanítóinak van leglényegesebb feladatuk, s mondhatnánk: általában legnagyobb szerepük.".. .

2 ... „És közművelődésünkben számukra kijelölt e fontos szerepük dacára éppen népiskolai tanítóink vannak anyagi szegénységük és társadalmi elszigeteltségük által elzárva a műveltség forrásaitól, s a tanulás segédeszközeitől .. ."

3 „A népnevelés terén végre is a tanítóknak van legtöbb tapasztalatuk, melyet a tanügy kezelőinek és intézőinek ép oly üdvös felhasználniuk, mint káros mulasztás volna figyelembe nem venni. — Eddigelé azonban nálunk semmi oly irodalmi közlöny nincs, melyben a tanítóknak módjuk volna tapasztalataikat, nézeteiket nyilvánítani egymással, az iskolai hatóságokkal és minden ügy baráttal közölni. A tanítói osztálynak is nagyon megvannak a maga óhajtásai, bajai, fájdalmai, sérelmei, melyekre néha egy nyilvános felszólalás orvoslást eszközölne, de nincs, hol szót emelnie .. ."

4 „E hiányokon akar lehetőleg segíteni a „Néptanítók Lapja."

5 Az 1868. év elején a nevezett lap megjelent, mely az illetékes minisztérium és a tanítóság kapcsolatának kiépítését jelentősen előmozdította. A közvélemény előbb említett előkészítése után jelent meg, illetve lépett 1 GYÁL. Győr város közgyűlési iratai 199/1867. 2 Uo. Győr megye tankerületi főig. iratai 19/1868. 3 Uo. 4 Uo. 5 Uo. 186