Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

gát, mégis visszautasítja azokat. Ezután Zichy Ottó szavazásra tette fel a kérdést, s Kovács Pál mellett legfeljebb 50 személy (ügyvédek, honoráciorok, a Zmeskál fivérek) szavazott, a többiek ellene voltak. Ezután Zmeskál Sándor kétszer is felállt az asztalra, de — jóllehet Zichy Ottó is javasolta, hogy az ellenkező véleményt is meg kell hallgatni — a tömeg mégsem engedte szóhoz jutni, hanem szidalmak és levegőbe emelt botok között kellett az asztalról leszállnia. Zichy végül azt kérte, hogy minden század maga rendezzen szavazást a kérdés felett, majd a gyűlés feloszlott.

88 A nemzetőrséget ért támadásoknak mindenesetre lett annyi foganatja, hogy augusztus második felében a városi közgyűléseken szinte nap mint nap a nemzetőrség zászlószenteléséről folyt a szó. Közben a katolikusok és evangélikusok között állandó volt a civakodás a zászlóanyai tisztség miatt. Végül is Preng Mihály feleségére esett a választás s melléje Haubner szuperintendens és Kálóczy főlevéltárnok leányát jelölték asszisztálni. Ez nem tetszett a katolikusoknak és ellenakciót indítottak, ami azonban nem járt sikerrel.

89 A zászlószentelésre Zichy Ottó vezetésével a városi közgyűlésen külön választmányt hoztak létre. A zászló Pestről szeptember 2-án érkezett meg. Fehér alapon egyik oldalon a magyar, a másikon a vármegyei címer volt látható (tévedésből a városi helyett). A felirat az egyik oldalon: „Királyért, hazáért, szabadságért", a másikon: „Győri nemzeti őrsereg." Szeptember 3-án a napló részletesen leírja a zászlószentelést, amely nagy parádéval, ünnepi mise és díszsortűz keretében történt meg. A misét a zászlószegek beverése követte, majd fél óráig tartott, amíg a nemzetőrök négyszögben felsorakoztak, s Hupka professzor rövid, de velős heszédet tartott, amelyben állandóan keresztény hallgatókat emlegetett, mintha a hallgatók között zsidók nem is lettek volna. Ezután Dregály evangélikus prédikátor egy hexameterben és pentameterben megírt költeményt szavalt el, jobban mondva inkább énekelte, mint szavalta, de legalább az egész nemcsak a keresztényekhez szólt. A négyszög alakzatból újra felfejlődtek a sorok és Te Deum következett. Délelőtt 8—10-ig tartott az ünnepély s mindenki azt hitte, hogy utána hazamehet. Hanem a sors könyvében másképpen volt megírva, mert a „mindig katonát játszó" Zichy Ottó alaposan meggyakorlatoztatta a nemzetőrséget, miáltal a nézősereget is szétugrasztotta. Fél 12 lett, amikor a portól fehéren hazatérhettek.

90 Szeptember 10-én tett esküt az a 70 nemzetőr, aki 8 nappal azelőtt nem volt odahaza. Ugyanezen a napon a győrmegyei második század (Győrsziget, Öttevény, Börcs, Révfalu, Zámoly, Bácsa, Bajcs, Hédervár stb.) tartotta zászlószentelését s a zászlóanya Balogh Kornél felesége volt. Ez a 2—400 emberből álló század nem volt felfegyverezve s a legénység csupán botokkal rendelkezett. Egyúttal igen nagy örömmel hallotta a naplóíró, hogy Zichy Ottó megválik a Győr városi csapattól s átmegy a mobil nemzetőrséghez. A „szerencsés utat" megjegyzésben bizonyára benne van a fárasztó gyakorlatozások emléke is. Délután 3 órakor a „vitézlő polgármester" a nemzetőrséget a gyakorlótérre ren88 Cap. Cth. XI. N. 995. F. 1848. aug. 10. A cikk nyomán keletkezett felzúdulásra a Hazánk 1848. aug. 10-i számában epésen válaszolt: „A múlt számunkbeli drávamelléki levél rettentő ribilliót idézett elő a belvárosi nemzetőrség között. Jele, hogy az elevenjére talált." Majd megjegyzi, hogy hallomása szerint a győri nemzetőrség néhány nap múlva kap egy nemzetőri zászlót, amelyre „mihelyt a négyszögalakitást begyakorolandja", fel fog esküdni. 89 Cap. Cth. XI. N. 995. F. 1848. aug. 27. 90 Cap. Cth. XI. N. 995. G. 1848. szept. 2—3. 175