Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Gabler D.: Adatok az itáliai Barbotinos sigillaták kérdéséhez
neve olvasható. 56 Utóbbi támpontot adhat az utánzatok készítési helyére. Poetovio, Virunum és Savaria környékén Gellius áruja gyakori, keletebbre azonban teljesen hiányzik. 57 Ennek alapján tehát talán a provincia nyugati részében kell a sigiUátautánzatok egyik vagy másik műhelyét keresnünk. Egyikük még akkor működhetett, amikor L. Gellius áruja még aránylag gyakori volt, vagyis az I. sz. fordulóján és az azt követő évtizedekben, másikuk amelyik már Q • S • P edényeit utánozta a század második felében. (A savariai példány Nerva éremmel együtt került elő.) A barbotinos csészék utánzatai eddig kevéssé ismertek. Kettőt Bíró Endre közölt a Győr-nádorvárosi temető leletanyagából. 58 Sajnos a pontosabb, évtizedekre finomított kormeghatározásra nincs lehetőség, a tálak talán a II. sz. kezdetén kerülhettek a földbe. Figyelmet érdemel a nádorvárosi leletek közül a kiöntőcsövet utánzó darab, amely egy elég ritka díszítést vesz át. Azok a sigilláták, amelyek a kiöntőcsövet barbotinmintával utánozzák szintén Drg. 35/36 formát mutatnak 59 koruk Claudius-ill. Vespasianus közé tehető. 60 Talán ezek is itáliai készítmények lehettek, bár ennek eldöntése még több példány előkerülését kívánja. 61 Barbotinos itáliai sigilláták utánzatát találták Savariában a Hámán Kató úti 62 és a rumi úti 63 temetők mellékletei közt, de a tartomány belsejében Bakonyszentlászlón is felszínre került már egy töredék. 64 Az utánzatok tehát nagyjából ugyanott találhatók, ahol sok az eredeti példány, nem lehetetlen, hogy a Drag. 35 típusú csészék is a póvidéki utánzatok műhelyében készültek valahol Nyugat-Pannoniában. Az itáliai sigilláták követése a házi kerámia formákban is megmutatkozik. Domitianus—Traianus korától gyártják a Drag. 36 formájú tálakat 60 megjelenésük a tárgyalt csoport hatásának tulajdonítható. Az utánzatok azokat a rétegeket igyekeztek kielégíteni, amelyeknek az olcsóbb díszkerámiára volt igénye, mert nem tudták megvenni a drága behozatali cikkeket. E réteg az urbanizáció előrehaladásával csökken, a II. sz. második harmadára pedig már már nincs szükség a sigillátautánzatokra. 66 A tárgyalt sigillátacsoport új adatokat nyújthat a kutatás számára: az itáliai ipar, Itália és Pannónia gazdasági kapcsolatai kérdéséhez. Gabler Dénes 56 Póczy K., AÉ (1955) 57 A Gellius áru pannóniai elterjedéséről ld. AÉ (1964) 1. számát! 58 Bíró E. i. m. 241. 59 Oswald i. m. 211. 60 Ettlinger, E.—Simonett, Ch., Römische Keramik aus dem Schutthügel von Vindonissa (1952) 25/568.t. 61 Pannoniában eddig nem közöltek ilyet, a tokodi anyagban találtunk egy példányt (Dorogi Tájmúzeum lsz. 61.1.2). 62 Mócsy i. m. (ld. 55. sz. jegyzetet!) 4. és 60. sír. Egyedül itt találhatjuk meg a Savariában többször előforduló hosszúkás, peremmel párhuzamosan elhelyezkedő liliomot utánzó példányokat. 63 Buócz T., AÉ (1961) 234. 64 Bakonyi Múzeum Veszprém lsz. 55.155.18. 65 Schörgendorfer, A., Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer (1942) 84. 66 A provincia behozatalának és az utánzatok gyártásának összefüggését jól látja Karnitsch, P., Germania 35.(1957) 115. 16
