Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Csatkai E.: Az 1786-ban feloszlatott győri ferences kolostor és templom leltára

és főleg a lakott helyektől távoleső vidéken mit kezdeni az üresen maradt épületekkel; ezek többnyire tönkre is mentek, mint po. a lándzséri kamalduliak temploma és kolostora. Még a már 1773j

ban feloszlatott jezsuita rend javainak felhasználása sem történt meg mindenhol. Például a soproni konviktust csupán 1779-ben árverezték el: vendéglő lett belőle, a győri jezsuita rendházzal is tanácstalanok voltak, eleinte bérbe adták lakásokként, végre színház ós báltermet rendeztek benne és csak 1802-ben kapták meg végleges gazdái, a bencések.

3 A templomi felszereléssel már könnyebb volt végezni. Ha a templomból plébániatemplom lett, akkor kellő felszerelést természetesen meghagytak, egyébként Budára szállították az ún. depositoriumba és azután elárverezték, így tehát a miseruhák és fémtárgyak jobbjai odakerültek és utána szétszóródtak, nem számítva, hogy sokszor kitörték a beillesztett drágaköveket és a fémanyag :t darabokra zúzták és ötvösöknek adták el.

4 Jó időszaka volt ez a gyűjtőknek, kár, hogy akkoriban kevés volt belőlük az országban. Jankovich Miklós, aki az 1830-as évekig mint híres műgyűjtő ismeretes, maga mondja el, hogy ekkoriban potom áron vásárolgatott zsebpénzén.

5 Ha egyes templomoknak volt anyagi lehetősége, szintén válogathattak a remekművű egyházi edények közt. Sokszor szinte megfoghatatlan, mi módon kerül egy-egy távoli vidék ötvösjegyeivel ellátott darab valamely templomba: a II. József korabeli mükincsvásárlás sokszor erre a kérdésre is választ adhat.

6 Gyakran persze az oltárokat, padokat is árverésre bocsátották; II. József türelmi rendelete folytán a protestánsok is építhettek templomot, ilyen árveréseken oltárt és szószéket tudtak szerezni, mint a soproniak főoltárt a bécsi kamalduli templomból, az ágfalviak oltárt ugyanonnan, szószéket a bécsi polgári kórháztemplomból, a beziek a magyaróvári kapucinusok templomából. Persze kimozdítva évszázados helyükből a korhadó oltárok sokszor valóban csak tűzifának voltak jók és úgy is keltek el. Tartalmaztak-e a kolostorok maguk is műtárgyakat? Az 1949-ben gondosan állami őrizetbe vett műtárgyak tanúsága szerint, igen. II. József alatt is leltárba vették a kolostorok berendezését, csakhogy ismeretlen okokból éppen a műtárgyakat roppant olcsóra értékelték. Lehet, hogy kellő gondozás folytán nem lehettek jókarban, de magasabb áron órákat emlegetnek csak, 4—5 forintnál ritkább valamely festmény becsára. Ezt lehet tapasztalni Győrött is a ferences kolostor leltározásánál. 1786. december 29-én érkezett meg a feloszlató rendelet. 19 páter és hat laikus (kapus, szakács, szabó, pintér, pék és egy szakácsként működő fráter) volt akkor lakója az épületnek. A kolostor becsértékét mint épületét 15.255 ft. 12 x

7-ra vették fel. 3 Fehér L, Győr megye és város. (1876) 622. 4 Magyar Hírmondó. 1786. X. 26. „A F. Helytartó tanács parantsolatjából adatik mindeneknek tudtokra, hogy a Budai Depositoriumban található papi bútorok és holmik egyet más drágaságok mint nevezetesen: egyegy rendbéli fehjér és külömb féle virágokkal megékesített asztalhoz való Saxoniai porcellánok; külömb külömb fél befoglalt és bé nem foglalt drága kövek, ugy mint brillantok, kimetzett szegletes és lapos Gyémántok, Smaragdok, Zsafitok, Rubintok, külömb külömb féle ezüst s más egyéb készületek; jó féle gyöngyök, ezüst csipkézetek, rojtok, ezüst edények; asszony öltözetek, fejhér ruhák s más egyéb efélék; ezen folyó esztendőben a jövő Novembernek 20. és több következő napjain, közönséges kótya-vetye által eladatnak. A kiknek azért tetszik, a megmondott napokra ottan jelenjenek meg." 5 Marczali: Magyarország története II. József korában. (1885) II. kötet 189. 6 Így kerülhetett egy salzburgi jelzésű kehely Fertőszentmiklósra. Talán a bécsi Depositoriumból. 7 A krajcár (Kreuzer) rövidítése. 134