Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Gabler D.: Adatok az itáliai Barbotinos sigillaták kérdéséhez

A liliom gyakran csak egy körben visszakunkorodó vonalként jelentkezik, jobban mondva három tagja közül csak az egyik szerepel. Győri példányaink közül figyelmet érdemel a 2. sz. darab, amelyen a liliom három tagját alul vonal köti össze. Ennek a típusnak legközelebbi párhuzamát ismét Saváriában találhatjuk meg,

11 amelyen még ezenkívül a szárak is nyújtottabbak (8. ábra 1., 2.). E nyújtás abból adódik, hogy a díszítmény tengelye párhuzamos a peremmel nem pedig merőleges, így a visszahajlás is sokkal kisebb ívű. Ugyanez a motívum a savariai példánynál a perem alatt is megjelenik, a csésze külső felületén (8. ábra 2.). (Ezt az elvet azonban néhány kivételtől eltekintve nem követik, mivel a törékeny barbotindíszek a csésze oldalán a fogás következtében könnyen leeshettek volna.) A liliomnak ez a formája nemcsak a sigillátákon gyakori, hanem az Észak-Itáliában gyártott máznélküli vékonyfalú barbotinos csészéken Ls. Pontosan így látható pl. a Bónis XIX. 48 felületén, amely Poetovioból ismert,

12 de egy példánya előkerült a Győr-nádorvárosi koracsászárkori temető 1. sírjából is.

13 Az emonai temetők

14 kerámiaanyagában gyakran feltűnnek a szőlőfürthöz hasonló pontocskákkal díszített edények is. (Bónis XIX. 23, XIX. 48, XX. 71.) A nem zománcos kerámián megjelenő gazdag barbotinminták közül azonban csak egy-kettőt használnak a sigillátát készítő mesterek, ennek oka nyilván a sorozatgyártásra való átállás lehetett. A motívumok tehát Eszak-Itália felé vezetnek bennünket, ugyanarra a helyre, amelyet a póvidéki sigillátákhoz hasonló máz, valamint a Q-S-P és 8. ábra. Barbatinos itáliai sigilláták Szombathelyről 11 Uo. lsz. 54.57.79. 12 Bónis É., A császárkori edénymüvesség termékei Pannóniában. DissPann.II.20

. (Bpest, 1942) 147. 13 Bíró E., AÉ (1961) 240. 14 Bónis i. m. 146. 11