Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Uzsoki András: Bronzkori temető Mosonszentmiklós–Jánosháza-pusztán

bütyök (V. t. 2) vagy fülecske (V. 1.11) található, de az egyszerű, primitíven kidolgozott díszítetlen példánynál ezek el is maradhatnak (V. 1.1). A másik változatnál a has alsó kétharmadát bekarcolt vonalak díszítik. Egyes vonalakkal díszített edényeknek a vállán kör- és vonaldíszítés látható négy kicsi bütyökkel (V. t. 4), vagy két kis bütyökszerű álfüllel (V. t. 3). Nyakuk a szájperem alatt vonal, vagy kördíszítésű, mészibetéttel kitöltve. Ezeknél is előfordul, hogy a bekarcolt részletet felül vízszintes karcolás zárja le (V. t. 4). Mészbetét nélkül már ritka, vállán két fül és két bütyök van (V. t. 9). Az utóbb említett példány kettős karcolt vonallal is előfordul (V. 1.10), primitívebb kidolgozásban a szájperem kissé kihajlik (V. t. 5). A vállon megtalálható az álzsinegdísz négy bütyök között, à nyak közepén vagy a bütyök körül pedig a cikcakk motívum (V. t. 6 és 8), de jellegzetes az elnyúlt trapéz vagy téglalap alakú niotívum is (V. t. 8; VI. t. 2), mely a négyes vonalköteggfel bekarcolt edényeknél is előfordul (VI. t. 3). A felsorolt változatokat tehát egyes, kettős és négyes bekarcolt vonalak szerint állapítottuk meg, s ilyen szempontból jellegzetesnek tekinthetjük az V. tábla 9,10 és 12 számú edényeit. A bekarcolt hálódíszítés (VI. t. 4) és a csúcsíves, egymásba kapcsolódó bekarcolt motívum is gyakori (VI. t. 5, 6 és 7). A vállon gyakran bütykök, ritkábban két fül vagy bütyökfül van, díszítésként girlandszerű motívum (VI. t. 6) vagy csüngőszerűen kialakított hármas köröcskesor található (VI. t. 4). Ezeknél is találkozunk a karcolt díszítésnek felülről vízszintes vonallal való lezárásával (VI. t. 7). Korsók. A temető legjellegzetesebb edénytípusa, a leletanyagnak majdnem 30 %-a. A korsókat két csoportba oszthatjuk a fülképzés alapján: a szájperemet a vállal összekötő fülű korsókra és a nyak közepéből kiinduló, vállra támaszkodó fülű típusra. Erre az osztályozásra a leletanyag összehasonlító vizsgálata alapján jutottunk, mert az első típus korsói általában zömökek és szájperemük a füllel szemben elég gyakran felfelé emelkedik, míg a második típusnál ez utóbbi jelenség ritka, viszont legnagyobb részük finomabb vonalú és karcsúbb alakú. Atmenetp. példányok természetesen mindkét típusnál találhatók, így az első típus között is fordulnak elő karcsúak, viszont a második típusnál is vannak zömök alakok. Az első típus aránya a másodikhoz = 5:1. Az első típus korsóinak egy része díszítetlen, vagy igen kevés mészbetétes díszítésű. Ezeknél a nyak általában alacsony és ívelt, a has öblös (XII. t. 5, 6 és 7), hangsúlyozott vállkiképzésnél a füllel szemben és két oldalt egy-egy bütyök található (XII. t. 3). Az egyszerűbb példányok között gyakori az enyhén tölcséres nyak a füllel szemben emelkedő szájperemmel (XII. t. 1 és 2), de ritka a nyakhoz közel simuló fül (XII. t. 4). A díszesebb korsókon a mészbetétes díszítést köröcskék, pontsorok, vonalak, V és M motívumok alkotják. Az ívelt nyakúak hasa általában féltojás alakú. Az alacsony öblös hasúak ritkák, köztük girland díszítésű példányokat is találunk (XII. 1.12 és 16). A szájperemnek a füllel szemben levő része gyakran feiemelkedák (XII. t. 8,10,13,14,15 és 16), néha a szájperemen és a fül szélén mészbetétes rovátkolás, a fül felületén pedig díszítés is lehet. Gyakori az enyhén kiképzett ansa lunata. Egy kevésbé finom formájú korsó mészbetétes díszítésének motívuma kissé elüt a többitől. Vékony, tűzdelt, függőleges vonal, két oldalán páros ékdísz, ez az edény felületén szimmetrikusan elosztva nagyon dekoratívan hat (XVIII. t. 5). A második típus korsói, melyeknél a fül a nyak közepéből indul ki, általában nyúlánkabbak, és közöttük is van egyszerű, díszítetlen példány (XIII. t. 6). 79