Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Soós Gyula: A Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1962. évi vándorgyűlése Győrött

elhelyezett múzeumi római kori kőtárat pedig dr. Kanozsay Margit egyetemi adjunktus mutatta be. A műemléki séta után este, a Megyei Tanács és a Xántus János Múzeum a társulat tagjait közös vacsorán vendégül látták a „Vörös Csillag" Szálloda ét­termében. Másnap a vándorgyűlés egésznapos autóbuszkirándulás keretében a megye f ontosabb műemlékeit tekintette meg. A kirándulást dr. Entz Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osztály­vezetője, társulatunk művészettörténeti szakosztálytitkára vezette. Első állo­másunk Lébény volt, ahol a monumentális, románkori templomot tanulmá­nyoztuk. Utána Mosonmagyaróváron az újjárendezett Hansági Múzeum kiállí­tásait és raktárait, valamint a város műemlékeit tekintettük meg. Délután Pan­nonhalmán Tibold Attila, az apátság könyvtárosa mutatta be az újonnan res­taurált kerengőt, a templomot, a kolostor műemléki részét és a rendház gazdag gyűjteményeit. A főapátsági képtárban a kiállítás rendezője, dr. Katona Jenőné, a Szépművészeti Múzeum tudományos dolgozója tartott vezetést. Visszatérve Győrbe, a nádorvárosi modern templom monumentális hatású Szőnyi freskóit tekintettük meg. Június 9-én, szombaton de. a vándorgyűlés folytatta ülését. Elsőként dr. Lengyel Alfréd, a győri Állami Levéltár igazgatója tartott előadást „A győri várispánság kialakulása" címmel. Mint elmondotta: „Mai helyneveink igazol­ják, hogy a törzsszövetség nemzetségei a honfoglaláskor, részben a mai Győr megye területén is szálláshelyet foglaltak. A fejedelmi törzs földjei később királyi birtokokká váltak s ezek összefogására, valamint népeinek ellenőrzésére alakult ki a XL sz. elején a győri várispánság, illetve a később királyi megye szervezete, mely elsősorban politikai, katonai és igazgatási célokat szolgált. Vele párhuzamosan működött az uralkodó családi birtokait gyümölcsöztető gazdasági szervezet is. Az előbbi élén a várispán (comes) állt, az utóbbit pedig az ud­varnokispán irányította. — A győri várispánság, melynek neve minden bizony­nyal a X. század végén beköltözött német Geur (Győr) nemzetségtől szárma­zik, legkorábban egy 1177 körüli oklevélben szerepel. A következő előadást dr. László Gyula egyetemi tanár, társulatunk választ­mányának tagja tartotta Szent László király hermájáról. Ebből az alkalomból a becses történelmi és művészeti ereklyét, a győri püspökség engedélyével, a helyszínen állítottuk ki, ahol a résztvevők közelről tanulmányozhatták. László Gyula professzor a herma készítésének és átalakításának ötvösművészeti prob­lémáival foglalkozott, majd a történetét rekonstruálta részben források, rész­ben következtetései alapján. A vándorgyűlés utolsó előadójaként dr. Jenéi Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa a XVII. századi győri barokk művészet kialakulását és történetét vázolta fel. Behatóan vizsgálta azo­kat a gazdasági és társadalmi okokat, amelyek a XVII. század első felében a barokk művészet, korai győri jelentkezését elősegítették. Győr a XVII. századi magyar kereskedelem életében is fontos szerepet játszott, mert győri kereske­dők közvetítettek a török megszállotta országrész és a nyugati között. A barokk művészet helyi meghonosításában a polgárság is nagy részt vállalt. A szellemi előkészítés a Náprági Demeter püspök körül csoportosuló győri írók: Balásfy Tamás, Nagyfalvy Gergely, Nyéki Vörös Mátyás, Kopchányi Márton, valamint 360

Next

/
Oldalképek
Tartalom